Magyar sikerekkel zárult a Nemzetközi Informatikai Diákolimpia

Ezüst- és bronzérmekkel távoztak a magyar diákok.

  • Eduline/MTI

Az idei diákolimpia helyszíne a szegedi Pick Aréna volt, ahol a 360 versenyző két versenynapon mérhette össze tudását olyan feladatokban, mint a problémaelemzés, algoritmusok és adatszerkezetek tervezése, valamint a programozás és tesztelés.

A magyar diákok közül Tarján Bernát ezüstérmet kapott, Németh Marcell, Németh Márton Tamás, Fülöp Máté, Máté Lőrinc és Molnár István Ádám bronzérmes lett.

Az informatikai tanulmányi versenyen - melyre a világ kilencven országából érkeztek diákok - az abszolút első helyet Tingcsinag Hszü (Tingqiang Xu) érte el Kínából, a második a szintén kínai Szejüan Cseng (Siyuan Cheng) szerezte meg, a harmadik a lengyel Antoni Buraczewski lett – olvasható az MTI-n.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát 1989 óta évente rendezik meg a nevezett országok középiskolás diákjai számára. Az IOI a nagy nemzetközi tudományos olimpiák egyike, és a világ egyik legrangosabb informatikai versenye. Az egyéni megmérettetésre országonként négy diák kvalifikálhat előválogató versenyeken, kivéve a szervező országot, amely minden évben nyolc versenyzőt delegálhat. Magyarország korábban egy alkalommal, 1996-ban, Veszprémben adott otthont a versenynek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.