A diákolimpiák történetének legtöbb érmét szerezték idén a magyar diákok

Az idei szezonban összesen 45 érmet szereztek.

  • Eduline/MTI

Idén a világ legrangosabb, középiskolásoknak szóló, nemzetközi diákolimpiáin a magyar versenyzők összesen 34 érmet szereztek: négy arany-, tizenkét ezüst- és tizenhét bronzérmet az egyéni versenyeken, egy bronzérmet csapatversenyen, ketten dicséretben részesültek - közölte a Belügyminisztérium szerda délelőtt az MTI-vel.

A magyar diákok más rangos nemzetközi versenyeken és európai szintű megmérettetéseken is részt vettek, melyeken még 11 érmet szereztek. Egyéniben

  • két arany-,
  • négy ezüst-,
  • és két bronzérmet,

csapatban pedig egy csapat aranyérmet, két csapat pedig ezüst érmet szerzett, három tanuló pedig különdíjban részesült.

Mindezeket összesítve 2023-ban a nemzetközi diákolimpiákon és nemzetközi, valamint európai szintű versenyeken egyéniben és csapatban együttesen 45 éremmel térhettek haza, összesen 7 arany-, 18 ezüst- és 20 bronzéremmel.

Az idei szezon Szegeden, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiával ért véget. Magyarországot a Biológiai, Csillagászati és Asztrofizikai, Filozófiai, Fizikai, Földrajzi, Informatikai, Kémiai, Matematikai és Nyelvészeti Diákolimpián és nemzetközi tudományos versenyeken képviselték csapatok.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.