A diákolimpiák történetének legtöbb érmét szerezték idén a magyar diákok

Az idei szezonban összesen 45 érmet szereztek.

  • Eduline/MTI

Idén a világ legrangosabb, középiskolásoknak szóló, nemzetközi diákolimpiáin a magyar versenyzők összesen 34 érmet szereztek: négy arany-, tizenkét ezüst- és tizenhét bronzérmet az egyéni versenyeken, egy bronzérmet csapatversenyen, ketten dicséretben részesültek - közölte a Belügyminisztérium szerda délelőtt az MTI-vel.

A magyar diákok más rangos nemzetközi versenyeken és európai szintű megmérettetéseken is részt vettek, melyeken még 11 érmet szereztek. Egyéniben

  • két arany-,
  • négy ezüst-,
  • és két bronzérmet,

csapatban pedig egy csapat aranyérmet, két csapat pedig ezüst érmet szerzett, három tanuló pedig különdíjban részesült.

Mindezeket összesítve 2023-ban a nemzetközi diákolimpiákon és nemzetközi, valamint európai szintű versenyeken egyéniben és csapatban együttesen 45 éremmel térhettek haza, összesen 7 arany-, 18 ezüst- és 20 bronzéremmel.

Az idei szezon Szegeden, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiával ért véget. Magyarországot a Biológiai, Csillagászati és Asztrofizikai, Filozófiai, Fizikai, Földrajzi, Informatikai, Kémiai, Matematikai és Nyelvészeti Diákolimpián és nemzetközi tudományos versenyeken képviselték csapatok.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.