Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Több könyvre, kézírásra és kevesebb digitális eszközre van szükség a közoktatásban a kormány szerint.
A jobboldali svéd kormány az új tanévtől kezdve visszaszorítaná a digitális eszközök használatát az iskolákban, a hat év alatti óvodások és előkészítő iskolások körében pedig teljesen kivezetné azokat – írta meg a Telex az AFP hírügynökség cikke alapján. „A svéd diákoknak több tankönyvre van szükségük” – mondta márciusban Lotta Edholm, a svéd oktatási miniszter.
A svéd diákok mindig az európai átlag felett teljesítenek a különböző mérésekben, ennek ellenére 2016 és 2021 között ezek az eredmények visszaszorulni látszottak. Míg a PIRLS kutatásában 2016-ban a negyedik osztályos svéd diákok 555 pontot értek el, addig 2021-ben csak 544-et sikerült. Ehhez képest az első helyen álló Szingapúr még javított is eredményén 587 ponttal.
Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a legtöbb ország átlageredménye csökkent a 2016-os eredményekhez képest. Ennek hátterében főleg a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és digitális oktatás áll. 11 ország eredménye lett magasabb, 13 országé nem változott és 24-é csökkent, köztük Magyarországé is.
A digitális eszközök használatának kockázatát a svéd Karolinska Intézet kutatói is kiemelték: szerintük az államilag ellenőrzött tankönyveken és a képzett tanárokon keresztül átadott tudás sokkal megbízhatóbb, mint ha azt a gyerekek bizonytalan online forrásokból szereznék meg. Az UNESCO is arra figyelmeztetett egy nemrég megjelent tanulmányában, hogy a digitális oktatásnak nem szabad felváltania az élő tudásátadást a tanárokon keresztül.
Svédország negyedik osztályos olvasási teljesítményének csökkenése miatt, a svéd kormány idén 685 millió korona (több mint 10 milliárd forint) értékű beruházást jelentett be, amelyből könyvet vásárolnak az ország iskoláiban. 2024-ben és 2025-ben évente további 500 millió koronát költenek arra, hogy felgyorsítsák a tankönyvek iskolákba való visszajuttatását.
Nem mindenki ért egyet a svéd kormánnyal
'A technológia hatásainak kritizálása „népszerű lépés a konzervatív politikusok körében. Egyszerű módja a hagyományos értékek iránti elkötelezettség kifejezésének"– véli Neil Selwyn, az ausztráliai Melbourne-i Monash Egyetem oktatási professzora.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.