Csökkentenék a digitális eszközök használatát a svéd iskolákban

Több könyvre, kézírásra és kevesebb digitális eszközre van szükség a közoktatásban a kormány szerint.

  • Tornyos Kata

A jobboldali svéd kormány az új tanévtől kezdve visszaszorítaná a digitális eszközök használatát az iskolákban, a hat év alatti óvodások és előkészítő iskolások körében pedig teljesen kivezetné azokat – írta meg a Telex az AFP hírügynökség cikke alapján. „A svéd diákoknak több tankönyvre van szükségük” – mondta márciusban Lotta Edholm, a svéd oktatási miniszter.

A svéd diákok mindig az európai átlag felett teljesítenek a különböző mérésekben, ennek ellenére 2016 és 2021 között ezek az eredmények visszaszorulni látszottak. Míg a PIRLS kutatásában 2016-ban a negyedik osztályos svéd diákok 555 pontot értek el, addig 2021-ben csak 544-et sikerült. Ehhez képest az első helyen álló Szingapúr még javított is eredményén 587 ponttal.

Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a legtöbb ország átlageredménye csökkent a 2016-os eredményekhez képest. Ennek hátterében főleg a koronavírus-járvány miatti iskolabezárások és digitális oktatás áll. 11 ország eredménye lett magasabb, 13 országé nem változott és 24-é csökkent, köztük Magyarországé is.

A digitális eszközök használatának kockázatát a svéd Karolinska Intézet kutatói is kiemelték: szerintük az államilag ellenőrzött tankönyveken és a képzett tanárokon keresztül átadott tudás sokkal megbízhatóbb, mint ha azt a gyerekek bizonytalan online forrásokból szereznék meg. Az UNESCO is arra figyelmeztetett egy nemrég megjelent tanulmányában, hogy a digitális oktatásnak nem szabad felváltania az élő tudásátadást a tanárokon keresztül.

Svédország negyedik osztályos olvasási teljesítményének csökkenése miatt, a svéd kormány idén 685 millió korona (több mint 10 milliárd forint) értékű beruházást jelentett be, amelyből könyvet vásárolnak az ország iskoláiban. 2024-ben és 2025-ben évente további 500 millió koronát költenek arra, hogy felgyorsítsák a tankönyvek iskolákba való visszajuttatását.

Nem mindenki ért egyet a svéd kormánnyal

'A technológia hatásainak kritizálása „népszerű lépés a konzervatív politikusok körében. Egyszerű módja a hagyományos értékek iránti elkötelezettség kifejezésének"– véli Neil Selwyn, az ausztráliai Melbourne-i Monash Egyetem oktatási professzora.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.