Az UNESCO szerint a gyermekek érdekében az iskolákban sürgősen szabályozni kellene a mesterséges intelligencia használatát.
A csütörtökön közzétett útmutatóban az UNESCO úgy ítélte meg, hogy a hatóságok nincsenek felkészülve a mesterséges intelligencia iskolai alkalmazásával kapcsolatos etikai problémák kezelésére. A nevelésügyi szervezet azt javasolja, hogy kössék legalább 13 éves korhatárhoz a generatív mesterséges intelligencia alkalmazását. Egy amerikai törvény szerint a ChatGPT-t már csak tizenhárom év felettiek használhatják.
Az iskolákban a tanárok ilyen eszközökkel történő helyettesítése befolyással lehet a gyermekek érzelmi jólétére, és védtelenné teheti őket a manipulálással szemben - figyelmeztetett a párizsi székhelyű ENSZ-szervezet. Az UNESCO főigazgatója, a francia Audrey Azouley rámutatott, hogy "a mesterséges intelligencia kiváló lehetőség lehet az emberiség számára, de károkat is okozhat". "Az oktatásban nem szabad bevezetni kormányzati szabályozás nélkül" - hangsúlyozta a főigazgató.
A generatív mesterséges intelligencia programjai megsokasodtak azóta, hogy 2022-ban az OpenAI kaliforniai start-up cég által kidolgozott ChatGPT bebizonyította: néhány tömören megfogalmazott kérdés alapján esszék, versek és összefüggő beszélgetések generálására képes. A technológia sikere miatt felmerült az aggály, hogy új formái alakulhatnak ki az iskolai, egyetemi plagizálásnak, illetve egyenesen a csalásnak, viszont van létjogosultsága a tágabban vett oktatás területén. Az UNESCO ajánlásában rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia eszközei segíthetik a diákokat a tanulás megkönnyítésében, mint például feliratok gyártása, de a kormányoknak szabályozniuk kell az alkalmazást.
Nemcsak a közoktatásban, hanem az egyetemeken is problémás lehet a mesterséges intelligencia használata. Nem egyszer megpróbálkoztak a hallgatók azzal, hogy AI által írt dolgozatot nyújtottak be. A mesterséges intelligencia által írt szöveget nem is lehet minden esetben kiszűrni, bár a magyar egyetemek próbálkoznak vele, mégis inkább a számonkérés módját gondolnák újra. A brit egyetemek is óvatosan kezelik, a megfelelő használatáról pedig már útmutatást is készítettek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
