A tankerületi központok nemcsak a végzősöket, hanem bármelyik - akár elsős - évfolyamon tanuló pedagógushallgatót is alkalmaznak, hogy enyhítsék a tanárhiányt.
A Népszava értesülései szerint van olyan intézmény, ahol az alsóbb éves egyetemista tanárjelöltek általában „egyszerűbb” feladatokat látnak el – például napköziztetnek vagy felügyelnek –, de van, amikor eseti helyettesítésekre, tanórák megtartására osztják be őket. A végzősöket sok helyen már az előző tanévben is alkalmazták. A kormány törvénybe is foglalta, hogy az utolsó éves pedagógushallgatókat a szakképzettségük megszerzéséig, legfeljebb egyéves időszakra óraadóként is alkalmazhassák a tankerületek. Ez a jogszabály azonban az alacsonyabb évfolyamokra járókra nem érvényes.
Van, amikor diploma sem kell a tanításhoz
Nem szabad elfelejteni, hogy a pedagógusképzés átalakult. Az egyéves szakmai gyakorlatot kettébontották. Ez azt jelenti, hogy az első félév kivételével a hallgatók minden évben résztvesznek valamilyen iskolai gyakorlaton. Ez lehet többek között óralátogatás vagy tanítás is, de ez utóbbi nem haladhatja meg a 15 órát. Ezen kívül az új pedagógus életpályatörvény (státusztörvény) értelmében több helyen még pedagógusdiploma sem kell ahhoz, hogy valaki tanítson. Például testnevelésórát taníthat edző is. A természettudományos tantárgyak esetében pedig taníthat olyan is, akinek csak például biológia vagy kémia szakon szerzett diplomája van, és vállalja, hogy 5 éven belül megszerzi a tanári szakképzettséget is. A foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek.
Jogellenes, ha nem szaktanár tartja az órát
A Népszava érdeklődött a Klebelsberg Központnál (KK), phogy milyen jogszabályi alapja van annak, ha egyes intézményekben alsóbb éves, akár elsős pedagógushallgatókat alkalmaznak. A Klebersberg Központ azt választa, hogy a hatályos jogszabályok meghatározzák a foglalkoztatási kereteket, a foglalkoztatás jogszerűségéért pedig az iskolák fenntartói a felelősek. A tankerületi központok mindent megtesznek a feladatok szakszerű és jogszerű ellátásért.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
