Talán nem meglepő, hogy 2019 és 2023 között a hiányzó tanárok száma szinte csak növekedett.
2019 elején még 4149, manapság már több mint 7600 a betöltetlen álláshelyek száma az oktatás területén a KSH friss adatai szerint.
Korábbi cikkünkben már mi is összegeztük a negyedéves összefoglalóban megjelent friss adatokat, röviden és tömören azt, hogy mindössze néhány év alatt 3500 fővel nőtt az üres pedagógiai álláshelyek száma. A valós tanárhiány azonban, tehát az a szám, hogy tulajdonképpen hány tanárra lenne szükség a minőségi tanításhoz a köznevelési intézményekben még ennél is drasztikusabb.
Az adatokat grafikonon is ábrázoljuk, amin láthatjátok, hogy az elmúlt években - azokat negyedévekre bontva - szinte folyamatosan növekedett a hiányzó pedagógusok aránya, 2021 első és második fele között pedig ez a szám hirtelen 4973 főről 6635-re ugrott. Az ugrás valószínűleg nem véletlen; a béremelések miatti első tanársztrájk ötlete a 2021-es év végén merült fel, 2022 januárjában pedig meg is tartották az első figyelmeztető sztrájkot.
Ekkor kezdődött az a tiltakozási hullám, ami azóta sem ért véget.
!function(e,n,i,s){var d="InfogramEmbeds";var o=e.getElementsByTagName(n)[0];if(window[d]&&window[d].initialized)window[d].process&&window[d].process();else if(!e.getElementById(i)){var r=e.createElement(n);r.async=1,r.id=i,r.src=s,o.parentNode.insertBefore(r,o)}}(document,"script","infogram-async","https://infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js");Untitled infographicInfogram
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
