Van olyan iskola, ahol csaknem a tantestület fele hiányzik.
A szakszervezetekhez folyamatosan érkeznek a jelzések, hogyan próbálják megoldani az intézmények a tanárhiányt. Gulyás Gergely szerint van elég pedagógus. Igaz, azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, hogy vannak olyan tantárgyak, mint a természettudományos tárgyak és az idegen nyelvek, amelyek esetében nehéz szaktanárt találni.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az ország minden részéről érkeznek visszajelzések az extrém szakemberhiányól. A PDSZ-hez nemrég egy olyan üzenet érkezett, ami szerint van olyan intézmény, ahol felsőben három fix kolléga maradt. Mivel az iskolában nincsen magyar tanár, ezért az összes felsős osztályban alsós pedagógusok tanítanak fel, akik közül ráadásul az egyik egy visszafoglalkoztatott nyugdíjas tanító.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, matematika és fizika szakos tanárként nehezen tud elvonatkoztatni a számoktól. Szerinte az egyik fél abból indul ki, mi lenne az optimális. Míg a másik oldal pedig abból, hogy akár erős túlterheléssel is, de hogyan lehetne megoldani a feladat ellátását. Horváth hangsúlyozta, egyes településeken komolyan gondok lehetnek, de a szakszervezetek által sokat hangoztatott 16 ezres számot erős túlzásnak tartja.
Merucza Tibor Alex, az Adom Diákmozgalom kommunikációs elnöke nonszensznek tartja, hogy van elég pedagógus. Az nem megoldás, amikor testnevelő tanár tartja a történelem órát, vagy a diák várja, hogy valaki bejöjjön helyettesíteni, de végül az ajtón nem lép be senki. A kommunikációs elnök kitért arra is, ha valaki szétnéz az álláshirdetések között, láthatja van olyan iskola, ahol a tantestületnek közel a fele hiányzik.
Ebben a cikkünkben megnézhetitek, hogy melyik megyékben és tankerületekben a legnagyobb a pedagógushiány.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
