Már 600 aktivista és több mint 4 millió forint gyűlt össze az Egységes Diákfront oktatási népszavazására

A diákszervezet által rendezett alternatív oktatási népszavazás október 23. és 30. között lesz.

  • Székács Linda

Az EDF és az aHang múlt héten jelentette be, hogy alternatív formában megszervezik a Nemzeti Választási Iroda által elutasított 7IGEN-es oktatási népszavazást, melynek során többek között arról kérdezik majd a az állampolgárokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy

  • mondjon le Pintér Sándor,
  • töröljék el a státusztörvényt,
  • a köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit csak a diákönkormányzat és a szülő közösség, a nevelőtestület, az intézményben működö szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indolokási kötelezettség mellett nevezhessék ki,
  • legyen vagyoni helyzettől és vallási hovatartozásról független esélyegyenlőség az oktatásban,
  • töröljék el a sztrájktörvényt,
  • hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot, és
  • 50 százalékkal növeljék a pedagógus alapilletményt, és évenkét emeljék a fizetést az inflációhoz mérten.
Az alternatív népszavazást október 23. és 30. között tartják, aminek megszervezéséhez legalább 1500 segítőre és 11 millió forintra van szükségük. Ebből eddig több mint 4 millió forint már össze is gyűlt, segítőnek pedig körülbelül hatszáz fő jelentkezett.
“Mind az aktivisták száma, mind a pénzbeli támogatások azt mutatják, hogy az emberek számára fontos az oktatás ügye, és az is, hogy egy ilyen fajta demokratikus részvételi forma keretein belül elmondhassák a véleményüket" - fogalmazott Gajzágó József, az Egységes Diákfront elnökségi tagja.
A szervezők október végén az ország több pontján is lehetőséget biztosítanak majd arra, hogy az állampolgárok elmondhassák a véleményüket a hazai oktatás helyzetéről. Ugyanakkor a 7IGEN-es oktatási népszavazás pultjaival már szeptemberben is sokan találkozhatnak. Itt aktivistának lehet jelentkezni, vagy előregisztrálni a népszavazásra.
A cél, hogy az oktatási népszavazáson minimum 200 ezren részt vegyenek.
Az alternatív oktatási népszavazásról itt olvashattok bővebben:
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.