Már 600 aktivista és több mint 4 millió forint gyűlt össze az Egységes Diákfront oktatási népszavazására

A diákszervezet által rendezett alternatív oktatási népszavazás október 23. és 30. között lesz.

  • Székács Linda

Az EDF és az aHang múlt héten jelentette be, hogy alternatív formában megszervezik a Nemzeti Választási Iroda által elutasított 7IGEN-es oktatási népszavazást, melynek során többek között arról kérdezik majd a az állampolgárokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy

  • mondjon le Pintér Sándor,
  • töröljék el a státusztörvényt,
  • a köznevelési és szakképzési intézmények vezetőit csak a diákönkormányzat és a szülő közösség, a nevelőtestület, az intézményben működö szakszervezet, valamint a közalkalmazotti tanács véleményezése után, indolokási kötelezettség mellett nevezhessék ki,
  • legyen vagyoni helyzettől és vallási hovatartozásról független esélyegyenlőség az oktatásban,
  • töröljék el a sztrájktörvényt,
  • hozzanak létre önálló oktatási minisztériumot, és
  • 50 százalékkal növeljék a pedagógus alapilletményt, és évenkét emeljék a fizetést az inflációhoz mérten.
Az alternatív népszavazást október 23. és 30. között tartják, aminek megszervezéséhez legalább 1500 segítőre és 11 millió forintra van szükségük. Ebből eddig több mint 4 millió forint már össze is gyűlt, segítőnek pedig körülbelül hatszáz fő jelentkezett.
“Mind az aktivisták száma, mind a pénzbeli támogatások azt mutatják, hogy az emberek számára fontos az oktatás ügye, és az is, hogy egy ilyen fajta demokratikus részvételi forma keretein belül elmondhassák a véleményüket" - fogalmazott Gajzágó József, az Egységes Diákfront elnökségi tagja.
A szervezők október végén az ország több pontján is lehetőséget biztosítanak majd arra, hogy az állampolgárok elmondhassák a véleményüket a hazai oktatás helyzetéről. Ugyanakkor a 7IGEN-es oktatási népszavazás pultjaival már szeptemberben is sokan találkozhatnak. Itt aktivistának lehet jelentkezni, vagy előregisztrálni a népszavazásra.
A cél, hogy az oktatási népszavazáson minimum 200 ezren részt vegyenek.
Az alternatív oktatási népszavazásról itt olvashattok bővebben:
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.