Mindenkit közel maximumpontra hoztak ki, így nehéz lesz rangsorolni a teljesítményüket.
Ahogyan arról áprilisban írtunk, úgy 30-40 iskolában kezdte meg a differenciált bérezést a terveik szerint lehetővé tevő pedagógus-teljesítményértékelés tesztjét a Belügyminisztérium. A Qubitnak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja azonban azt mondta: „azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit közel a maximumra hoztak ki”.
A lap rákérdezett, hogy ez mit jelent, amire Nagy azt felelte: az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Így viszont nem lehet felosztani felső-középső-alsó harmadra a nevelőtestületet és a teljesítményük alapján plusz fizetést adni nekik.
Azt nem tudta megmondani, hogy a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról és összehangoltan igyekeztek-e kijátszani a rendszert vagy maguktól pontoztak mindenkit így. De szerinte „egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. Az igazgatók ilyen módon akarták a saját közösségüket megvédeni és ezt a rendszert kilőni.”
Mint arról korábban írtunk, a teljesítménybérezés részetei nem szerepeltek már a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezetében sem, ezek alapján az érdekvédők úgy látják, az rendkívül szubjektív lesz, a belügyi tárca szerint tudatosan hagytak nagy mozgásteret az intézményvezetőknek. Persze, ha egyáltalán lesz minderre forrás, ugyanis a státusztörvény szerint mérlegelendő szempontok közt szerepel „a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege” is.
(Kiemelt kép: Reviczky Zsolt)
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
