A gyömrői általános iskolában két osztálynak tanterme sincs, noha jövő pénteken kezdődik a tanév

A létszámnövekedés miatt két átmeneti konténert ígértek nekik, de ez sem érkezett meg időben, a legutóbb szeptember közepére ígérték. Vagyis a tanév kezdetére már biztosan nem fog rendelkezésre állni.

  • Tarnay Kristóf

Többször is írtunk már a leromlott gyömrői Fekete István Általános Iskola „egy-két évvel elhalasztott” felújításáról, a veszélyes épület miatt májusban tüntettek is a szülők. Az ATV híradója szerint továbbra sincs megoldás, az iskola omladozik, segítséget nem kapnak, a falakat szülők festik önkéntes munkában, ahogyan régóta teszik. Jelenleg ott tart a helyzet, hogy bár jövő pénteken kezdődik a tanítás, az intézmény két új osztályának egyelőre tanterme sincsen. A felújításért évek óta harcoló szülők már belefáradtak a kálváriába – összegezte a csatorna a helyzetet.

Amikor több éve egy jókora rész leszakadt az egyik tanterem plafonjából, új épületet ígértek nekik, de ezt két éve visszavonták – idézték fel. Ám míg hitegették őket, az iskolaépület állapota tovább romlott. Mivel több gyerek is jár oda, mint megengedett lenne, idén ezért plusz osztályt is kialakítottak. A létszámnövekedés miatt két átmeneti konténert ígértek nekik, de ez sem érkezett meg időben, a legutóbb szeptember közepére ígérték. Vagyis a tanév kezdetére már biztosan nem fog rendelkezésre állni.

Ahogyan a rossz állapotban lévő épület bontása sem kezdődött még el. A szülők és a diákok önkéntes felújítási munkái mellett – bár régóta nem fenntartó – az önkormányzat is közel százmillióért segít a tankerületnek az épület működtetésében. Kommunikációs vezetőjük arról beszélt a csatornának, úgy tudják, új terveket kellett készíteni, mert nincs megfelelő anyagi forrás az eredetiek megvalósítására.

(Kiemelt képünk: az építés alatt álló konténeriskola Gyömrőn tavaly augusztusból, forrás: Mi Hazánk Gyömrő, Facebook)

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.