A gyömrői általános iskolában két osztálynak tanterme sincs, noha jövő pénteken kezdődik a tanév

A létszámnövekedés miatt két átmeneti konténert ígértek nekik, de ez sem érkezett meg időben, a legutóbb szeptember közepére ígérték. Vagyis a tanév kezdetére már biztosan nem fog rendelkezésre állni.

  • Tarnay Kristóf

Többször is írtunk már a leromlott gyömrői Fekete István Általános Iskola „egy-két évvel elhalasztott” felújításáról, a veszélyes épület miatt májusban tüntettek is a szülők. Az ATV híradója szerint továbbra sincs megoldás, az iskola omladozik, segítséget nem kapnak, a falakat szülők festik önkéntes munkában, ahogyan régóta teszik. Jelenleg ott tart a helyzet, hogy bár jövő pénteken kezdődik a tanítás, az intézmény két új osztályának egyelőre tanterme sincsen. A felújításért évek óta harcoló szülők már belefáradtak a kálváriába – összegezte a csatorna a helyzetet.

Amikor több éve egy jókora rész leszakadt az egyik tanterem plafonjából, új épületet ígértek nekik, de ezt két éve visszavonták – idézték fel. Ám míg hitegették őket, az iskolaépület állapota tovább romlott. Mivel több gyerek is jár oda, mint megengedett lenne, idén ezért plusz osztályt is kialakítottak. A létszámnövekedés miatt két átmeneti konténert ígértek nekik, de ez sem érkezett meg időben, a legutóbb szeptember közepére ígérték. Vagyis a tanév kezdetére már biztosan nem fog rendelkezésre állni.

Ahogyan a rossz állapotban lévő épület bontása sem kezdődött még el. A szülők és a diákok önkéntes felújítási munkái mellett – bár régóta nem fenntartó – az önkormányzat is közel százmillióért segít a tankerületnek az épület működtetésében. Kommunikációs vezetőjük arról beszélt a csatornának, úgy tudják, új terveket kellett készíteni, mert nincs megfelelő anyagi forrás az eredetiek megvalósítására.

(Kiemelt képünk: az építés alatt álló konténeriskola Gyömrőn tavaly augusztusból, forrás: Mi Hazánk Gyömrő, Facebook)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.