Míg korábban általában az áldozatok kényszerültek iskolaváltásra, hogy megszabaduljanak az őt piszkáló diáktól, Franciaország most törvénybe foglalta, hogy zaklatás esetén a zaklatót helyezik át másik iskolába.
Új rendeletet hozott a francia kormány az iskolai zaklatást elszenvedő diákok érdekében - írta meg az Euronews. A rendelet értelmében azokat a diákokat, akik a társaikat az iskolában vagy akár az interneten zaklatják másik iskolába helyezhetik át, ezzel is megelőzve azt, hogy a bántalmazott diákoknak kelljen iskolát és közösséget váltani, ami a zaklatáson túl is egyfajta extra stresszfaktort jelent.
Wilfrid Issanga, az ALCHM szervezet igazgatója szerint az intézkedés egy erős jelzés az oktatási rendszer és a szülők felé is, amivel a kormány a zaklatás és a gyermekbántalmazás ellen lép fel.
A téma azt követően került a francia parlament elé, hogy májusban egy 13 éves francia diáklány öngyilkosságot követett el, az oktatási minisztérium 2022 tavaszán végzett felmérése alapján pedig a francia középiskolások mintegy 6,7 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt már valamilyen formában zaklatást az iskolában. A legtöbb esetben ilyenkor az áldozatot távolítják el a szülők a bántalmazó környezetből, ami a vidéki településeken, ahol esetleg csak egy iskola van extra nehézséget jelent a családok számára.
"Ha rohadt paradicsom van az egészségesek között egy ládában, akkor a rosszat távolítjuk el, nem a jókat" - nyilatkozta az Euronewsak Issanga.
Franciaországban egyébként 2022 márciusában az iskolai zaklatást bűncselekménnyé nyilvánították, amit 10 évig terjedő szabadságvesztéssel és 150 000 euróig (57 millió forint) terjedő pénzbírsággal büntethetnek a zaklatás áldozatának öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete esetén.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévő 24 év alattiaknak rendszeresített, ingyenesen hívható 116-111 telefonszámot! Ha egy 24 év alatti fiatalért aggódsz, akkor keresd a Kék Vonal felnőttek számára fenntartott segélyvonalát, a 116-000-át. Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned, vagy keresd meg a Kék Vonal alaptíványt online.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
