Két hét múlva kezdődik az iskola, de a hivatalos tanév rendjéről még mindig nem tudni semmit.
„A németek vagy egyéb nációk megengedhetik maguknak, hogy alaposak, megfontoltak, lassúak, akár évtizedeket is elvesztegető országok legyenek. Egy tízmilliós ország, mint Magyarország ezt a luxust nem engedheti meg magának. Csak a nagyok lehetnek lassúak. A kisebbeknek gyorsnak kell lenni. Sőt, nem is gyorsnak, hanem fürgének kell lennie, és előrelátónak” - hangzott el a magyar miniszterelnök beszédében a zalaegerszegi Rheinmetall Hungary haditechnikai gyár ünnepélyes átadásán, amiről a Népszava számolt be.
A lap szerint Orbán Viktor azt mondta, a gyárat magyar munkások és mérnökök fogják üzemeltetni, és "ezt akkor is tartsuk az eszünkbe', amikor az agyonkritizált magyar oktatási rendszerre gondolunk”.
Bár a miniszterelnök a beszédében a magyarok gyorsaságáról és fürgeségéről beszélt, ez a tempó aligha mondható el a hivatalos tanév rendjének összeállításáról és megjelenéséről, hiszen hiába kezdődik kevesebb mint 14 nap múlva az iskola, a tanév rendjének egyelőre se híre, se hamva.
Az augusztus elején publikált, társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet a tanév rendjéről az alábbi cikkben tudjátok megnézni, ebben szerepel többek között az is, hogy a 2023/24-es tanévben a tanítás egészen június 21-ig tartana.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
