„Porrá égették az álmainkat” – kampányt indított az ENSZ az oktatástól megfosztott afgán lányokért

A nemzetközi közösség figyelmét hívnák fel a fenntarthatósági ENSZ-csúcs előtt afgán lányok beszámolóival arról, hogy a legalapvetőbb joguktól fosztották meg őket.

  • Tarnay Kristóf

Két évvel a tálibok de facto hatalomátvétele után kedden az ENSZ krízisekben is folytatódó oktatásért küzdő alapja, az Education Cannot Wait (ECW, Az oktatás nem várhat) kampányt indított, hogy hallassa az oktatáshoz való joguktól megfosztott afganisztáni lányok és nők hangját. Az #AfghanGirlsVoices (#AzAfgánLányokHangja) kampány szeptember 18-ig folytatódik, amikortól is hivatalosan elkezdődik a serdülő lányok oktatásának tilalma. De ekkor ülnek össze a világ vezetői is az ENSZ-közgyűlésben New Yorkban a fenntarthatósági célokról szóló csúcstalálkozón, szóval az időzítéssel a nemzetközi közösség figyelmét szeretnék felkelteni.

Ebben afgán lányok – anonim – beszámolói olvashatók, hogyan élték meg, hogy az egyik legalapvetőbb jogukat vették el. „A könyveinktől talán megfosztottak bennünket, de az elménk így is termékeny talaj, amelyben ötletek és a kíváncsiság virágzik, ezt pedig senki sem állíthatja meg” – szól az egyik. „Az oktatáson keresztül a változás mérnökeivé kellene válnunk, hogy egy olyan nemzetet építhessünk, amelyben minden lány képességei kiteljesedhetnek” – hangzik egy másik. „Az oktatásunk betiltása nem csak a céljainkat fojtotta el, de porrá égette az álmainkat is” – olvasható egy harmadikban.

A figyelemfelhívó akció megtervezésében részt vett a már korábbi ENSZ-kampányban is szereplő Somaya Faruqi, az afgán lányok robotikai csapatának korábbi vezetője, a kreatív elemei pedig fiatal afgán művésznők alkotásait használja. Az ENSZ szakértőinek jelentései alapján Afganisztánban a világon a legrosszabb a nők és a lányok helyzete, a tálib rezsim uralmát gyakorlatilag nemi apartheidnek lehet tekinteni. Mindez borzasztó hatással van a mentális egészségükre, a lányok öngyilkossági aránya megnőtt az országban az elmúlt két évben – hangsúlyozta Faruqi.

(Kiemelt kép: Education Cannot Wait, X/Twitter)

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.