Szeptembertől változik az oktatás az ukránok számára – nem mindenki térhet vissza az iskolapadba

Vészesen közeleg az iskolakezdés, ugyanakkor az Oktatási és Tudományos Minisztérium még mindig vitatja az ukrán gyermekek tanulási lehetőségeit. Ősztől nem mindenkinek lesz lehetősége visszamenni az iskolapadba, sokan online folytatják tanulmányaikat.

Az országban az oktatási intézmények 68%-a rendelkezik menedékhelyekkel, ami közel 4,7 millió diák és tanár fogadására lehet elég Denisz Smihal kormányfő szerint. Ez viszont közel sem elég, nem is beszélve azokról a diákokról, akik már elhagyták az országukat. Ugyan az önkormányzatok már áprilisban megkapták a támogatást az óvóhelyek kiépítésére, még nem kezdtek bele a munkálatokba.

A külföldre menekült állampolgárok gyermekei ősztől csak online oktatási formában tudnak részt venni az iskolákban, de ugyanez vonatkozik azokra a diákokra is, akik olyan ukrán településeken élnek, ahol háborús tevékenység zajlik.

Az eddigi online oktatási formán viszont módosítottak a tárca tájékoztatója szerint, amiről beszámolt a Kárpát Hír: szeptember 1-től a tanulók heti 6-8 órát lesznek csak kötelesek részt venni a távoktatásban. A külföldön vállalt tananyagok sikeres elvégzéséért szerzett osztályzatok be fognak kerülni az ukrajnai iskolás bizonyítványokba.

Az ország szeretné támogatni az ukrán iskolásokat, ezért már 130 ezer készüléket juttattak el a tanároknak és diákoknak, amit a következő napokban még 40 ezer fog követni.

Változás még az is, hogy minden megyében saját szabályokat írnak elő mind az offline és online oktatás folytatására, amik a gyerekek biztonsága érdekében jöttek létre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.