Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Július végén jelent meg a tanév rendjének tervezet, amely többek között azt is tartalmazza, hogy június 21-ig kitolódhat a tanév – ezt több oktatási szervezet is kifogásolta.
A hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az érettségire pedig adnak 3 plusz napot, ha szükséges – válaszolta az RTL Híradónak a Belügyminisztérium arra a felvetésre, hogy az oktatási szervezetej szerint az iskolaépületek nagy része alkalmatlan arra, hogy a nyári hőségben is ott tanuljanak a diákok.
A tanév rendjének tervezete szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül - csakúgy, mint 2022-ben a magas rezsiárak miatt - de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, így viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
Több kritika is érkezett amiatt, hogy csak 21-én érne véget a tanév: a PDSZ szerint az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait, mivel a tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Szerintük ezeket a tanítási napokat azért sem lehet teljes értékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-ig le kell bonyolítan.
A Belügyminisztérium szerint azonban „az iskolaépületek energetikai fejlesztése folyamatos”. A Nemzeti Pedagóguskar kérésére pedig a beiratkozást két nappal eltolják, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig további három napot biztosítanak, így nem kell majd egyszerre érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.