Belügyminisztérium a tanév rendjéről: Szlovákiában is tovább tart a tanév

Július végén jelent meg a tanév rendjének tervezet, amely többek között azt is tartalmazza, hogy június 21-ig kitolódhat a tanév – ezt több oktatási szervezet is kifogásolta.

  • Tornyos Kata

A hasonló klímájú Szlovákiában is tovább tart a tanév, az érettségire pedig adnak 3 plusz napot, ha szükséges – válaszolta az RTL Híradónak a Belügyminisztérium arra a felvetésre, hogy az oktatási szervezetej szerint az iskolaépületek nagy része alkalmatlan arra, hogy a nyári hőségben is ott tanuljanak a diákok.

A tanév rendjének tervezete szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül - csakúgy, mint 2022-ben a magas rezsiárak miatt - de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, így viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.

Több kritika is érkezett amiatt, hogy csak 21-én érne véget a tanév: a PDSZ szerint az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait, mivel a tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Szerintük ezeket a tanítási napokat azért sem lehet teljes értékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-ig le kell bonyolítan.

A Belügyminisztérium szerint azonban „az iskolaépületek energetikai fejlesztése folyamatos”. A Nemzeti Pedagóguskar kérésére pedig a beiratkozást két nappal eltolják, a szóbeli érettségi vizsgákra pedig további három napot biztosítanak, így nem kell majd egyszerre érettségiztetniük és órát tartaniuk a középiskolás tanároknak.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.