17 érmet szereztek a magyar egyetemisták az Egyetemi Világjátékokon

Minden idők legjobb eredményét érték el a magyar diákok a kínai Egyetemi Világversenyen. 3 arany, 8 ezüst és 6 bronzérmet hoztak haza a magyar egyetemisták, amivel a 17. helyen végzett az éremtáblán Magyarország.

Kína negyedik legnagyobb városában, Csetungban rendezték meg az Egyetemi Világjátékokat, amin 8 sportágban, 113 nemzet 6 500 egyetemi sportolója vett részt. A magyarok soha nem teljesítettek még ilyen jól a versenyen, mint most - összesen 17 érmet szereztek.

Az Egyetemi Világjátékokon 161 fős magyar delegáció képviselte hazánkat, melyből 113-an versenyzők, akik huszonöt hazai és négy külföldi felsőoktatási intézmény képviseletében, tizenkét sportágban - asztalitenisz, atlétika, evezés, íjászat, judo, kosárlabda, ritmikus gimnasztika, sportlövészet, taekwondo, úszás, vívás, vízilabda - vágtak neki az egyetemi sport legrangosabb versenyének. A verseny jelentőségét növeli, hogy egyre több sportágban része az olimpiai, illetve sportági világbajnoki kvalifikációnak.

A Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség (MEFS) sajtóanyagából megtudtuk, hogy grandiózus megnyitóval vették kezdetét július 28-án a nyári Egyetemi Világjátékok (EVJ). A megnyitón a magyar zászlót Pigniczki Fanni, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, aki ritmikus gimnasztika sportágban képviselte hazánkat és Ágh György vízilabdázó, a Kodolányi János Egyetem hallgatója vitte. A július 28 – augusztus 8. között zajlott multisport eseményt Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke nyitotta meg a Dong’an Lake Sports Park Stadionban.

Idén két csapatsportágban – vízilabda és kosárlabda – képviseltette magát egyetemi csapat. 5. helyen végzett a magyar egyetemi női kosárlabda válogatott, amin 1981 óta nem ért el magyar csapat ilyen szép helyezést, de a vízilabda csapat is remekelt a versenyen. A döntőt végül az olaszok ellen játszották, aminek eredménye ezüstérem lett.

Egyéni sportokban is remekeltek a versenyzők, az úszók összesen négy érmet gyűjtöttek össze, a sportlövők pedig hármat. Judóban, vívásban, atlétikában és ritmikus gimnasztikában 2-2 érmet szereztek, így nem volt olyan nap a verseny folyamán, hogy ne szereztek volna a magyarok érmet. Ezzel az elképesztő eredménnyel megdöntötték a 2017-es tajpeji EVJ rekordot, amikor is 14 érmet sikerült összesen szerezniük.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.