17 érmet szereztek a magyar egyetemisták az Egyetemi Világjátékokon

Minden idők legjobb eredményét érték el a magyar diákok a kínai Egyetemi Világversenyen. 3 arany, 8 ezüst és 6 bronzérmet hoztak haza a magyar egyetemisták, amivel a 17. helyen végzett az éremtáblán Magyarország.

Kína negyedik legnagyobb városában, Csetungban rendezték meg az Egyetemi Világjátékokat, amin 8 sportágban, 113 nemzet 6 500 egyetemi sportolója vett részt. A magyarok soha nem teljesítettek még ilyen jól a versenyen, mint most - összesen 17 érmet szereztek.

Az Egyetemi Világjátékokon 161 fős magyar delegáció képviselte hazánkat, melyből 113-an versenyzők, akik huszonöt hazai és négy külföldi felsőoktatási intézmény képviseletében, tizenkét sportágban - asztalitenisz, atlétika, evezés, íjászat, judo, kosárlabda, ritmikus gimnasztika, sportlövészet, taekwondo, úszás, vívás, vízilabda - vágtak neki az egyetemi sport legrangosabb versenyének. A verseny jelentőségét növeli, hogy egyre több sportágban része az olimpiai, illetve sportági világbajnoki kvalifikációnak.

A Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség (MEFS) sajtóanyagából megtudtuk, hogy grandiózus megnyitóval vették kezdetét július 28-án a nyári Egyetemi Világjátékok (EVJ). A megnyitón a magyar zászlót Pigniczki Fanni, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, aki ritmikus gimnasztika sportágban képviselte hazánkat és Ágh György vízilabdázó, a Kodolányi János Egyetem hallgatója vitte. A július 28 – augusztus 8. között zajlott multisport eseményt Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke nyitotta meg a Dong’an Lake Sports Park Stadionban.

Idén két csapatsportágban – vízilabda és kosárlabda – képviseltette magát egyetemi csapat. 5. helyen végzett a magyar egyetemi női kosárlabda válogatott, amin 1981 óta nem ért el magyar csapat ilyen szép helyezést, de a vízilabda csapat is remekelt a versenyen. A döntőt végül az olaszok ellen játszották, aminek eredménye ezüstérem lett.

Egyéni sportokban is remekeltek a versenyzők, az úszók összesen négy érmet gyűjtöttek össze, a sportlövők pedig hármat. Judóban, vívásban, atlétikában és ritmikus gimnasztikában 2-2 érmet szereztek, így nem volt olyan nap a verseny folyamán, hogy ne szereztek volna a magyarok érmet. Ezzel az elképesztő eredménnyel megdöntötték a 2017-es tajpeji EVJ rekordot, amikor is 14 érmet sikerült összesen szerezniük.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.