Minden idők legjobb eredményét érték el a magyar diákok a kínai Egyetemi Világversenyen. 3 arany, 8 ezüst és 6 bronzérmet hoztak haza a magyar egyetemisták, amivel a 17. helyen végzett az éremtáblán Magyarország.
Kína negyedik legnagyobb városában, Csetungban rendezték meg az Egyetemi Világjátékokat, amin 8 sportágban, 113 nemzet 6 500 egyetemi sportolója vett részt. A magyarok soha nem teljesítettek még ilyen jól a versenyen, mint most - összesen 17 érmet szereztek.
Az Egyetemi Világjátékokon 161 fős magyar delegáció képviselte hazánkat, melyből 113-an versenyzők, akik huszonöt hazai és négy külföldi felsőoktatási intézmény képviseletében, tizenkét sportágban - asztalitenisz, atlétika, evezés, íjászat, judo, kosárlabda, ritmikus gimnasztika, sportlövészet, taekwondo, úszás, vívás, vízilabda - vágtak neki az egyetemi sport legrangosabb versenyének. A verseny jelentőségét növeli, hogy egyre több sportágban része az olimpiai, illetve sportági világbajnoki kvalifikációnak.
A Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség (MEFS) sajtóanyagából megtudtuk, hogy grandiózus megnyitóval vették kezdetét július 28-án a nyári Egyetemi Világjátékok (EVJ). A megnyitón a magyar zászlót Pigniczki Fanni, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, aki ritmikus gimnasztika sportágban képviselte hazánkat és Ágh György vízilabdázó, a Kodolányi János Egyetem hallgatója vitte. A július 28 – augusztus 8. között zajlott multisport eseményt Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke nyitotta meg a Dong’an Lake Sports Park Stadionban.
Idén két csapatsportágban – vízilabda és kosárlabda – képviseltette magát egyetemi csapat. 5. helyen végzett a magyar egyetemi női kosárlabda válogatott, amin 1981 óta nem ért el magyar csapat ilyen szép helyezést, de a vízilabda csapat is remekelt a versenyen. A döntőt végül az olaszok ellen játszották, aminek eredménye ezüstérem lett.
Egyéni sportokban is remekeltek a versenyzők, az úszók összesen négy érmet gyűjtöttek össze, a sportlövők pedig hármat. Judóban, vívásban, atlétikában és ritmikus gimnasztikában 2-2 érmet szereztek, így nem volt olyan nap a verseny folyamán, hogy ne szereztek volna a magyarok érmet. Ezzel az elképesztő eredménnyel megdöntötték a 2017-es tajpeji EVJ rekordot, amikor is 14 érmet sikerült összesen szerezniük.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
