17 érmet szereztek a magyar egyetemisták az Egyetemi Világjátékokon

Minden idők legjobb eredményét érték el a magyar diákok a kínai Egyetemi Világversenyen. 3 arany, 8 ezüst és 6 bronzérmet hoztak haza a magyar egyetemisták, amivel a 17. helyen végzett az éremtáblán Magyarország.

Kína negyedik legnagyobb városában, Csetungban rendezték meg az Egyetemi Világjátékokat, amin 8 sportágban, 113 nemzet 6 500 egyetemi sportolója vett részt. A magyarok soha nem teljesítettek még ilyen jól a versenyen, mint most - összesen 17 érmet szereztek.

Az Egyetemi Világjátékokon 161 fős magyar delegáció képviselte hazánkat, melyből 113-an versenyzők, akik huszonöt hazai és négy külföldi felsőoktatási intézmény képviseletében, tizenkét sportágban - asztalitenisz, atlétika, evezés, íjászat, judo, kosárlabda, ritmikus gimnasztika, sportlövészet, taekwondo, úszás, vívás, vízilabda - vágtak neki az egyetemi sport legrangosabb versenyének. A verseny jelentőségét növeli, hogy egyre több sportágban része az olimpiai, illetve sportági világbajnoki kvalifikációnak.

A Magyar Egyetemi-főiskolai Sportszövetség (MEFS) sajtóanyagából megtudtuk, hogy grandiózus megnyitóval vették kezdetét július 28-án a nyári Egyetemi Világjátékok (EVJ). A megnyitón a magyar zászlót Pigniczki Fanni, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója, aki ritmikus gimnasztika sportágban képviselte hazánkat és Ágh György vízilabdázó, a Kodolányi János Egyetem hallgatója vitte. A július 28 – augusztus 8. között zajlott multisport eseményt Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke nyitotta meg a Dong’an Lake Sports Park Stadionban.

Idén két csapatsportágban – vízilabda és kosárlabda – képviseltette magát egyetemi csapat. 5. helyen végzett a magyar egyetemi női kosárlabda válogatott, amin 1981 óta nem ért el magyar csapat ilyen szép helyezést, de a vízilabda csapat is remekelt a versenyen. A döntőt végül az olaszok ellen játszották, aminek eredménye ezüstérem lett.

Egyéni sportokban is remekeltek a versenyzők, az úszók összesen négy érmet gyűjtöttek össze, a sportlövők pedig hármat. Judóban, vívásban, atlétikában és ritmikus gimnasztikában 2-2 érmet szereztek, így nem volt olyan nap a verseny folyamán, hogy ne szereztek volna a magyarok érmet. Ezzel az elképesztő eredménnyel megdöntötték a 2017-es tajpeji EVJ rekordot, amikor is 14 érmet sikerült összesen szerezniük.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.