Rendelettervezet jelent meg a kormány honlapján a szeptemberben induló új honvédelem tantárgy oktatásáról, amihez több kormányrendelet módosítására is szükség lesz.
Körülbelül 210 tanulóval és hét honvédelmet tanító pedagógussal számol a kormány az alapján a rendelettervezet alapján, ami megjelent a honlapjukon.
A tervezet szerint a tárgyat olyan pedagógus taníthatná, aki
- felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel rendelkezik, vagy
- érettségivel rendelkezik és részt vett honvéd altiszt vagy azzal egyenértékű képzésben.
Hozzáteszik; előnyt jelent az is, ha az oktatók szakmailag hitelesek, megjelenésükben és fellépésükben megtestesítik a "katonaideált".
A tervezet szerint továbbá a cél az, hogy a tantárgyat olyan katonák oktassák, akik a tanórai tevékenységeken túl képesek az iskola honvédelmi nevelési feladataiban is aktív szerepet vállalni. Ilyen például az a fakultatív foglalkozás, melynek keretein belül a diákok lőgyakorlaton vehetnének részt. Ehhez a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendeletet is módosítani kell a légfegyverek oktatási célra történő használatának érdekében, illetve megfelelő biztonsági szabályokat kialakítani az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök használatához.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
