Akár lőni is megtanulhatnak majd a tanulók az iskolai honvédelem órán

Rendelettervezet jelent meg a kormány honlapján a szeptemberben induló új honvédelem tantárgy oktatásáról, amihez több kormányrendelet módosítására is szükség lesz.

  • Székács Linda

Körülbelül 210 tanulóval és hét honvédelmet tanító pedagógussal számol a kormány az alapján a rendelettervezet alapján, ami megjelent a honlapjukon.

A tervezet szerint a tárgyat olyan pedagógus taníthatná, aki

  • felsőfokú végzettséggel és katonai szakképzettséggel rendelkezik, vagy
  • érettségivel rendelkezik és részt vett honvéd altiszt vagy azzal egyenértékű képzésben.

Hozzáteszik; előnyt jelent az is, ha az oktatók szakmailag hitelesek, megjelenésükben és fellépésükben megtestesítik a "katonaideált".

A tervezet szerint továbbá a cél az, hogy a tantárgyat olyan katonák oktassák, akik a tanórai tevékenységeken túl képesek az iskola honvédelmi nevelési feladataiban is aktív szerepet vállalni. Ilyen például az a fakultatív foglalkozás, melynek keretein belül a diákok lőgyakorlaton vehetnének részt. Ehhez a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendeletet is módosítani kell a légfegyverek oktatási célra történő használatának érdekében, illetve megfelelő biztonsági szabályokat kialakítani az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök használatához.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.