A szövegéről még nem döntöttek, írta a tárca.
Mint arról tegnapi cikkünkben beszámoltunk, számos pontot hagyott homályosan a státusztörvény egyelőre véleményezhető tervezetként publikált végrehajtási rendelete, például a pedagógusok elvileg több százezres differenciálást lehetővé tevő teljesítménybérezésének pontos módszertanát. Ugyanakkor bekerült még valami, amit napok óta csak találgatnak az érintettek, mi lehet és miért csak a végrehajtási rendeletben rejtették el, miért nem szerepelt már magában a státusztörvényben is.
Az szerepel ugyanis a tervezet pedagógus munkakörökről és azok betöltésének feltételeiről szóló részében, hogy „2024. május 31-ét követően pedagógus szakképesítést [szerző – a szerk. kieg.] vagy szakképzettséggel rendelkező pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha felsőoktatási intézményben esküt tett.”
Még szerda reggel kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak, nem csak ezzel kapcsolatban, de például a bérezésről és a pénteki szakszervezeti egyeztetésről is. Erre egyelőre azonban még nem érkezett válasz. Az Index ugyanakkor úgy tűnik, kifejezetten csak az esküről kérdezte meg a tárcát, erre kaptak is választ. E szerint úgy látják, hogy az eskütétel számos más hivatáshoz hasonlóan erősítheti a pedagógus elkötelezettségét.
Mint írták, az eskü szövegéről még nem született döntés, de az mindenképpen a diploma átvételekor történne.
Ez utóbbi nem igazán újdonság, hiszen a szövegtervezet is azt írja, hogy még a felsőoktatási intézményben kell letenni azt, a portál ugyanakkor arra a kérdésére a cikk szerint nem kapott feleletet, hogy ez ügyben felvették-e már a kapcsolatot az intézményekkel.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI / Mohai Balázs)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
