Ezzel népszerűsítené a kormány a tudományos pályát a fiatalok körében.
Szeptembertől több mint egymilliárd forint támogatásból újul meg 24 középiskolai diáklabor a Selye János Diáklabor Hálózat kiépítésének részeként - közölte a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) kedden az MTI-vel. Hozzátéve: ezáltal gyakorlati eszközökön keresztül felkelteni a fiatalok figyelmét a kutatói, tudományos pályák iránt. A közlemény szerint NIÜ és a Magyarországi Diáklaborok Egyesülete konzorciumának célja, hogy elérhetővé tegyék számukra az innovációs eszközöket és bemutassák a legújabb tudományos eredményeket.
„A hálózat által szakmai továbbképzések, tudományos rendezvények és tanácsadás is elérhető, összekapcsolva ezzel a magyarországi és nemzetközi innovációs ökoszisztéma szereplőit” – fogalmaznak. A diáklaborok és hálózatuk hatékony működéséért a projekt teljes időtartama alatt személyes tanácsadás is biztosított. A meglévő diáklaborok mellett újak, köztük egy mobillabor létrejöttét is segíti a hálózat, és a kezdeti sikereknek köszönhetően a projekt második körében további 342 millió forintos keretösszeg áll majd az iskolák rendelkezésére.
A diáklaborok a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap közvetlen támogatásával valósulnak meg. A magyar kormány kiemelt célja a fiatalok matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai (MTMI) pályaválasztásának támogatása, a tudás alapú gazdaság és az innováció előrehaladásáért – szól a közlemény. Az egyesület weboldalán 69 diáklabort jelöl országszerte. Egy két évvel ezelőtti, 31 labort érintő felmérés arra jutott, „A legtöbb diáklabor az érettségire való minőségi felkészítésben és a természettudományok népszerűsítésében, megszerettetésében gondolkodik. Kisebb arányban vannak a laborok között, melyek a kiemelt tehetséggondozásra összpontosítanának. Az innovációra, kutatásra fókuszáló labor kevés volt.”
(Kiemelt képünk a a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium laborjában készült, az iskola engedélyével utánközölve a diaklabor.hu portálról)
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
