Megvan, eddig hány pedagógus mondott fel a nyári szünet alatt

A nagyobb felmondási hullám egyelőre elmaradt, a Pedagógusok Szakszervezete szerint az majd szeptemberben jöhet.

  • Székács Linda

Már legalább 455 pedagógus mondott fel június 1-je és július 20-a között - derül ki a tankerületi központok adataiból, amikről a Népszava írt.

Bár a státusztörvény miatti nagyobb felmondási hullám tehát egyelőre elmaradt - hiszen korábban az aHang petíciójánál ötezren jelezték, hogy felmondanak, amennyiben a kormány elfogadja a pedagógusok új jogállásáról szóló törvényt, a budapesti tankerületekben így is jelentős a távozó pedagógusok száma.

  • A Közép-Pesti Tankerületi Központban 40,
  • az Észak-Pesti Tankerületi Központban 28,
  • a Dél-Budai Tankerületi Központban 19,
  • a Közép-Budai Tankerületi Központban pedig 17 pedagógus

szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát körülbelül hat héten belül.

A tankerületi központok ugyanakkor azt is közölték, hogy a távozók mellett hányan létesítettek új jogviszonyt, ami viszont jóval meghaladja a felmondók arányát, hiszen ez a szám 56 tankerületben összesen 1776 fő.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Totyik Tamás ugyanakkor azt is elmondta; a felmondók vagy közös megegyezéssel távozó pedagógusok számában nincsenek benne azok, akik nyugdíjba mennek, az új jogviszonyt létesítők számába viszont azokat is beleszámítják, akiket épp nyugdíjasként, megbízási szerződéssel hívnak vissza a pályára.

A PSZ elnöke arra is figyelmeztetett, hogy a felmondási hullám csak szeptemberben kezdődhet el, ekkor lesz ugyanis lehetőségük a pedagógusoknak arra, hogy végkielégítéssel távozhassanak.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.