A 2024-2026 évekre vonatkozó tanoda pályázat mintegy 175-180 tanoda támogatását teszi lehetővé.
Több mint hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdet pályázatot a Belügyminisztérium a tanodák támogatására - jelentette be sajtótájékoztatón Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium (BM) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára hétfőn az MTI szerint.
A tanoda programban a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, valamint a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek vehetnek részt. Az esélyteremtő, felzárkózást segítő programban a fiatalok olyan tanórán kívüli foglalkozásokra járhatnak, amelyek hozzájárulnak a szociokulturális hátrányok kompenzálásához, a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez, egyúttal a szabadidő hasznos eltöltését is segítik – mondta a helyettes államtitkár.
A minisztérium augusztus 3-tól szeptember 15-ig várja a fenntartók pályázatait, a pályázati eljárás lebonyolításával a Belügyminisztérium a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóságot bízta meg.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
