A negatív tendenciáért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé.
Egy év alatt 4,6 százalékról 5,2 százalékra emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain - derítette ki a Népszava.
A lap azt követően fordult a Központi Statisztikai Hivatalhoz, hogy - a 2021/22-es tanévvel ellentétben - annak 2022/23-as tanévére vonatkozó éves oktatási jelentésében már nem szerepeltek adatok az évfolyamismétlőkről. A KSH válaszából aztán kiderült: a 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is náluk a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog.
A döbbenetes adatért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé, amely szerint az iskolakötelezettség egy évvel történő elhalasztását, a plusz egy év óvodát 2020-tól már csak a szülő kezdeményezheti, erről pedig a pedagógusok és a szülők helyett az Oktatási Hivatal hoz döntést. A szükséges dokumentumokat a szülőknek kell beszerezni, az indoklást pedig szintén maguknak kell megírni.
Ennek következtében a Népszava szerint "a 2019-es 63,7 százalékról a 2021/2022-es tanévre 50,6 százalékra csökkent a hatévesek aránya az óvodai nevelésben". Bár a 2022/2023-as tanévre aztán a hatéves óvodások száma 52,9 százalékra nőtt, ezzel pedig az általános iskolába beíratott hatévesek aránya csökkent, bekövetkezett, amire a szakértők már korábban is figyelmeztettek: rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett.
Jó hír azonban, hogy az Oktatási Hivatal a 2023/24-es tanévre vonatkozóan a beérkezett 22 743 kérelem közül 22 318-at el is fogadott, így a bukási arány remélhetőleg csökkenni fog a következő években.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
