Múlt héten megjelent a következő tanév rendjének tervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) összefoglalta a rendelettervezet tartalmával kapcsolatos észrevételeit és javaslatait.
A tanév rendjének tervezete szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
A tervezetet augusztus 4-éig lehet véleményezni, tehát erre nyolc nap áll rendelkezésre. Mutatjuk, mit gondol róla a PDSZ:
Nehezményezik, hogy későn jelent meg a tervezet
Szerintük a nyár végén megjelenő tanév rendjéről szóló rendelet nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató júniusban megkezdje a következő tanév szakmai előkészítését és, hogy a tanárok nyári és további szabadságait a következő tanév rendjének ismeretében tervezze.
"A néhány hétteliskolakezdés előtt történő, egy hét időtartamban, csak a politikai döntéshozó számáraegy irányban adható visszajelzés nem egy valós társadalmi egyeztetés" – írják a közleményükben.
A szervezet azt javasolja, hogy a Belügyminisztérium minden évben májusban hozza nyilvánosságra a tervezetet.
Nem értenek egyet a tanév meghosszabbításával
"Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani" – fogalmaznak."
Arra is felhívják a figyelmet, hogy így az utolsó tanítási hét egybeesne az érettségivel.
Szeptember elseje péntekre esik
Felvetik, hogy nem lenne-e jobb egy hétfői kezdés, elsősorban a leendő kollégisták miatt.
A Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálata
A PDSZ szerint a szakmai ellenőrzésnek nem arra kellene koncentrálódnia, hogy a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tartalmi szabályozókat a felmenő rendszerben bevezették-e, hanem szükséges volna megkezdeni a Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálatát, szakmai egyeztetést indítani a tananyag csökkentéséről és nagyobb mozgástér biztosításáról az intézmények számára.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
