A tanév rendjének tervezete szerint a diákoknak 2023. szeptember 1-jén, vagyis pénteken kell majd először iskolába menniük, ezzel együtt pedig megvannak a tervezett tanítási szünetek időpontjai is. A kormány a következő tanévre is hosszabb téli szünetre készül, de a megszokottnál tovább tarthat majd a tavaszi szünet is, ezzel együtt viszont a tanév is egy héttel hosszabbodhat: az utolsó tanítási nap várhatóan 2024. június 21., péntek lesz, az első félév pedig 2024. január 19-én ér majd véget.
A tervezetet augusztus 4-éig lehet véleményezni, tehát erre nyolc nap áll rendelkezésre. Mutatjuk, mit gondol róla a PDSZ:
Nehezményezik, hogy későn jelent meg a tervezet
Szerintük a nyár végén megjelenő tanév rendjéről szóló rendelet nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató júniusban megkezdje a következő tanév szakmai előkészítését és, hogy a tanárok nyári és további szabadságait a következő tanév rendjének ismeretében tervezze.
"A néhány hétteliskolakezdés előtt történő, egy hét időtartamban, csak a politikai döntéshozó számáraegy irányban adható visszajelzés nem egy valós társadalmi egyeztetés" – írják a közleményükben.
A szervezet azt javasolja, hogy a Belügyminisztérium minden évben májusban hozza nyilvánosságra a tervezetet.
Nem értenek egyet a tanév meghosszabbításával
"Az előterjesztők nem vették figyelembe Magyarország klimatikus viszonyait. A tanítás zömében nem légkondicionált helyiségekben történik. Rekkenő hőségben tanítási napokat szervezni köztudottan nem hatékony. Ezeket a tanítási napokat már csak azért sem lehet teljesértékűnek tekinteni, mivel a beiratkozás a középiskolába 2024. június 24. és június 26. között lesz, éppen ezért az évzárókat és a bizonyítványosztást június 21-éig le kell bonyolítani" – fogalmaznak."
Arra is felhívják a figyelmet, hogy így az utolsó tanítási hét egybeesne az érettségivel.
Szeptember elseje péntekre esik
Felvetik, hogy nem lenne-e jobb egy hétfői kezdés, elsősorban a leendő kollégisták miatt.
A Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálata
A PDSZ szerint a szakmai ellenőrzésnek nem arra kellene koncentrálódnia, hogy a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tartalmi szabályozókat a felmenő rendszerben bevezették-e, hanem szükséges volna megkezdeni a Nemzeti alaptanterv tartalmi elemeinek felülvizsgálatát, szakmai egyeztetést indítani a tananyag csökkentéséről és nagyobb mozgástér biztosításáról az intézmények számára.
