Hatalmas gazdasági károkat okozhat, hogy a koronavírus alatt bezárták az iskolákat

Öt ázsiai fejlődő ország esetében több száz milliárd dollár lehet a gazdasági kiesés.

  • Tornyos Kata

Akár 511 milliárd dollár veszteséget is okozhatott az, hogy a koronavírus-járvány alatt bezárták az iskolákat az Oxford Economics kutatási szerint – olvasható a Világgazdaságon. Öt országot vizsgáltak: India, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld 2021 és 2035 között évente átlagosan a potenciális GDP 0,3-0,8 százalékát veszíthetik el.

Az iskolákat még 2020-ban zárták be világszerte, a Fülöp-szigeteken tartott a távoktatás a legtovább az öt vizsgált ország közül – 18 hónapig. Thaiföldön pedig a legrövidebb ideig, csak tíz hónapig voltak teljesen vagy részlegesen zárva az iskolákat, így itt várhatók a legkisebb gazdasági károk is a jelentés szerint. A kutatók azonban azt is kiemelték, hogy az öt vizsgált ország közül a thaiföldi GDP a legkisebb (536 milliárd dollár), és az oktatás is a legalacsonyabb szintű, így kisebb bázisról indul a kiesés.

A vizsgált államokban a diákok nagy része szegény családból származik, nincs internet-hozzáférése, sőt, még megfelelő hely sem, ahol otthon tanulhatott volna, míg zárva volt az iskola, így sokan végleg kiestek az oktatásból.

Korábban mi is írtunk arról, hogy a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget, míg a koronavírus-járvány előtt még csak 54 százalékos volt ez az arány. Ha nem javul a helyzet, akkor ez a korosztály 17 százalékkal fogja csökkenteni a globális GDP-t.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.