Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Öt ázsiai fejlődő ország esetében több száz milliárd dollár lehet a gazdasági kiesés.
Akár 511 milliárd dollár veszteséget is okozhatott az, hogy a koronavírus-járvány alatt bezárták az iskolákat az Oxford Economics kutatási szerint – olvasható a Világgazdaságon. Öt országot vizsgáltak: India, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld 2021 és 2035 között évente átlagosan a potenciális GDP 0,3-0,8 százalékát veszíthetik el.
Az iskolákat még 2020-ban zárták be világszerte, a Fülöp-szigeteken tartott a távoktatás a legtovább az öt vizsgált ország közül – 18 hónapig. Thaiföldön pedig a legrövidebb ideig, csak tíz hónapig voltak teljesen vagy részlegesen zárva az iskolákat, így itt várhatók a legkisebb gazdasági károk is a jelentés szerint. A kutatók azonban azt is kiemelték, hogy az öt vizsgált ország közül a thaiföldi GDP a legkisebb (536 milliárd dollár), és az oktatás is a legalacsonyabb szintű, így kisebb bázisról indul a kiesés.
A vizsgált államokban a diákok nagy része szegény családból származik, nincs internet-hozzáférése, sőt, még megfelelő hely sem, ahol otthon tanulhatott volna, míg zárva volt az iskola, így sokan végleg kiestek az oktatásból.
Korábban mi is írtunk arról, hogy a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget, míg a koronavírus-járvány előtt még csak 54 százalékos volt ez az arány. Ha nem javul a helyzet, akkor ez a korosztály 17 százalékkal fogja csökkenteni a globális GDP-t.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.