Öt ázsiai fejlődő ország esetében több száz milliárd dollár lehet a gazdasági kiesés.
Akár 511 milliárd dollár veszteséget is okozhatott az, hogy a koronavírus-járvány alatt bezárták az iskolákat az Oxford Economics kutatási szerint – olvasható a Világgazdaságon. Öt országot vizsgáltak: India, Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Thaiföld 2021 és 2035 között évente átlagosan a potenciális GDP 0,3-0,8 százalékát veszíthetik el.
Az iskolákat még 2020-ban zárták be világszerte, a Fülöp-szigeteken tartott a távoktatás a legtovább az öt vizsgált ország közül – 18 hónapig. Thaiföldön pedig a legrövidebb ideig, csak tíz hónapig voltak teljesen vagy részlegesen zárva az iskolákat, így itt várhatók a legkisebb gazdasági károk is a jelentés szerint. A kutatók azonban azt is kiemelték, hogy az öt vizsgált ország közül a thaiföldi GDP a legkisebb (536 milliárd dollár), és az oktatás is a legalacsonyabb szintű, így kisebb bázisról indul a kiesés.
A vizsgált államokban a diákok nagy része szegény családból származik, nincs internet-hozzáférése, sőt, még megfelelő hely sem, ahol otthon tanulhatott volna, míg zárva volt az iskola, így sokan végleg kiestek az oktatásból.
Korábban mi is írtunk arról, hogy a 10 évesek 70 százaléka nem tud értelmezni egy egyszerű szöveget, míg a koronavírus-járvány előtt még csak 54 százalékos volt ez az arány. Ha nem javul a helyzet, akkor ez a korosztály 17 százalékkal fogja csökkenteni a globális GDP-t.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
