Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Új színeket kapott a hányattatott sorsú ferencvárosi pad, ami ülőalkalmatosság helyett már inkább jelképpé vált az elmúlt hetekben.
Piros-fekete kockás színekben, a támláján az oktatási tüntetések jelképével tért vissza az eredeti helyére az a ferencvárosi pad, ami az elmúlt hetekben szivárványos, barna, fradista zöld-fehér és nemzeti színekben is pompázott, mígnem elszállították, a helyére pedig egy szivárvány színű szék került - vette észre a Telex egyik olvasója.
Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere a "harccal" kapcsolatban július 14-én Facebookon azt írta: Ferencvárosban bárkinek lehet padja, akár a "klímaharcosoknak, zenészeknek, rokkantaknak, fradistáknak, biciklistáknak, vöröshajúaknak, rokkereknek, bárkinek, aki úgy érzi, a padfestés jó eszköz lehet az üzenetei közvetítéséhez."
Éppen ezért tehát olyan civil szervezetek és alapítványok jelentkezését várták, akik ilyen módon szerettek volna értéket közvetíteni. A kikötés mindössze annyi volt, hogy az üzenetük nem lehet gyűlöletkelő, erőszakra ösztönző vagy adománygyűjtéssel kapcsolatos felhívás.
Bárki lefestheti majd a padot, akár szivárványosra, akár másmilyenre, mert ez egy szabad, nyitott kerület és az is marad!
- tette hozzá a polgármester.

A fotó alapján pedig úgy tűnik, az első jelentkezők az oktatásért tüntető diákok vagy szakszervezetek lehettek, A Pad jelenleg ugyanis az oktatási tiltakozások jelképeit hirdeti.
Frissítés:
A hvg.hu szerint a kockásra festett pad a Magyar Anyák és az Egységes Diákfront közös "munkája", amit leghamarabb három hónap múlva kaphat új festést.
Döme Zsuzsanna, a kerület alpolgármestere a pad átadásakor azt mondta, ez egyébként nem ugyanaz a pad, amit az elmúlt hetekben többször is átfestettek. Ezt ugyanis némi restaurálás után a budapesti mémmúzeumban fogják kiállítani a Károly körúton, méghozzá a pad összes szín-stációját egyszerre megjelenítve.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.