Kétmilliárd közpénzből építhet iskolát a katolikus főegyházmegye a borsodi községben

A tankerület fenntartásában nem volt elég állami forrás, hogy megfelelő állapotba hozzák, most egyházi kézbe adva már van.

  • Tarnay Kristóf

Nem csak Debrecenben, de a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában lévő Köröm községben is épülhet iskola, miközben számos állami építkezést lefújtak a rossz költségvetési helyzet miatt. Az Egri Főegyházmegye a településen nettó 2,2 milliárd forint közpénzből építheti fel a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületét és tornatermét, írta meg az Átlátszó. A forrást egészen pontosan a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. biztosítja és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánították az építkezést.

Most lett ugyanis meg a vonatkozó közbeszerzés eredménye, a nyertes cégnek nem ez lesz az első állami finanszírozású munkája, a Denco Klimatechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. idén már 21 közbeszerzést megnyert – írja a lap. A beruházással a régi épületeket elbontják, ahhoz összesen hat telket vonnak össze 7821 négyzetméteren, ahol lesz gépkocsiparkoló és zöldterület is. Az épületegyüttesben lesz mások mellett 16 tanterem, öt szaktanterem, gyakorlókonyha, sportudvar és tankert is.

Az iskola új épületének alapkőletételén tavaly márciusban Ternyák Csaba egri érsek azt mondta, Köröm általános iskoláját 2017-ben vette át a helyi katolikus főegyházmegye a miskolci tankerülettől. Már akkor látszott, hogy az nem biztosít megfelelő környezetet a kizárólag hátrányos helyzetű, sokszor sajátos nevelési igényű roma tanulók neveléséhez és oktatásához. Ezért döntöttek az új iskolaépület megépítése mellett, a jelenlegit is megtartva, erre kaptak jelentős mennyiségű állami pénzt. Vagyis a tankerület fenntartásában nem volt elég állami forrás, hogy megfelelő állapotba hozzák, most egyházi kézbe adva már van.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Túry Gergely)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.