Öngyújtóval okozott égési sérülést egy szülő egy 12 éves gyereknek Baranya megyében

Az igazgató kérte meg arra, hogy beszéljen az öngyújtó veszélyeiről, amit a fiúnál találtak.

  • Székács Linda

Hozzányomta egy 12 éves fiú kezéhez a nála tanált öngyújtót egy szülő Baranya megyében - számolt be róla az rtl.hu. A gyerek apja azt állítja, a polgárőrként dolgozó szülőt az intézmény igazgatója kérte meg arra egy kirándulás után, hogy beszéljen a fiúnál talált elektromos öngyújtó veszélyeiről, mire ő hozzányomta azt a gyerek kezéhez, égési sérülést okozva ezzel a fiúnak.

A gyermek kezéhez nyomta, amivel égési sérülést okozott. Ekkor feltette a kérdést, hogy fáj-e. A gyerek tartotta az előző gondolataihoz magát, hogy igen, fáj, de nem annyira. Hát, ha nem annyira, akkor következett egy kis szünet után a második égetés. Megfordította a kezét és az érzékenyebb bőrfelületen belül újabb sérülést okozott, amit az igazgatónő fél kar távolságból szemlélt végig

- mondta el a fiú édesapja, aki feljelentést is tett.

Az intézményigazgató azt mondja, együtt fog működni a rendőrséggel, ő azonban máshogy emlékszik a történtekre, mint az édesapa. Míg ugyanis a leírtakban az szerepel, hogy a gyerek zokogott, ő nem látott ilyet, ahogy a sérülés nyomát sem.

A Baranya megyei rendőr-főkapitányság személyi szabadság megsértése miatt indított nyomozást az ügyben.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.