Félszáz romániai iskolában egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája

Van olyan líceum, ahol már hetedik éve nem szerzett sikeres érettségi vizsgát egyetlen diák sem, az igazgatók szerint viszont ez nem azért van, mert az ott tanuló diákok gyengébb képességűek lennének.

  • Székács Linda

53 romániai oktatási intézményben egyetlen diáknak sem sikerült az érettségi vizsgája - derül ki a román Oktatási Minisztérium hétfőn publikált előzetes adataiból. A Digi24 ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az idén érettségiző diákoknak kevesebb mint fele, mindössze 42,3%-a érettségizett sikeresen, vidéken pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Ott a World Vision Románia adatai szerint ez az arány mindössze 27,7%.

A Transtelex cikke szerint Hargita megyében van olyan iskola, mégpedig a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakképző Líceum, ahol 2016 óta egyetlen jelentkezőnek sem sikerült az érettségi vizsgája, részben éppen emiatt tehát az intézmény szinte már csak a nevében líceum, hiszen sikeres érettségi eredmények hiányában már nem is indíthatnak kilencedik osztályt. Nappali tagozaton csak 3 éves szakiskolai képzéseik vannak, érettségire jelentkezni pedig csak az esti tagozatosoknak lehet. Itt ebben az évben 16-an végeztek, közülük viszont mindössze négyen jelentkeztek az érettségire, amin végül csak ketten jelentek meg, a vizsgájuk azonban nekik sem sikerült.

„Már többel beszélgettem, én is biztattam, hogy próbálják meg, de általában azt szeretnék, hogy kapjanak egy igazolást arról, hogy elvégezték a 12 osztályt” – indokolta az intézmény igazgatója, Kiss József, hogy egyáltalán miért jelentkezik valaki az esti tagozatra, ha utána nem szeretne érettségi vizsgát.

Hasonló okokból nem érettségiztek végül a borszéki Zimmethausen Szaklíceum diákjai sem, ahol 10 végzős közül mindössze négyen próbálták meg - sikertelenül - az érettségi vizsgát. Ferenczy József igazgató szerint ezek alapján bár úgy tűnhet, ez egy gyenge iskola, valójában viszont arról van szó, hogy a gasztronómia, közétkeztetés szakirányú líceum diákjai már nagyon korán munkát, nem utolsó sorban pedig jó fizetést kapnak, ami vonzóbb számukra, mint az érettségi.

"Nagyon sokan elmennek elméleti líceumba, Marosvásárhelyre, Gyergyószentmiklósra, Csíkszeredába vagy akár Kolozsvárra is. Olyanból már nagyon kevés van, aki a képességei alapján mehetne, de végül nem megy. A hátrányosabb helyzetű, de jobb képességű gyermek nálunk is leérettségizik” – magyarázta.

A pedagógus szerint a diákok számára a legnagyobb nehézséget a matek okozza, amit szerinte "marhaság" is kérni olyan gyerekektől, akik főzni tanulnak, de ezen nem tudnak változtatni, hiszen ez a tanügyi rendszer. Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő szerint ugyanakkor Székelyföldön problémát jelent a román nyelv is, amiből szintén kötelező érettségizni a diákoknak.

"Nem gondolom, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei diákok butábbak lennének, mint az átlag, csak az eredményeket a román nyelv megfogja. Tettek lépéseket ennek megváltoztatására, például megváltozott a tanterv, de az még a líceumokig nem jutott el" - mondta.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.