Először ballagtak el a bécsi kéttannyelvű általános iskola magyar diákjai

Kéttannyelvű gimnáziumba egyelőre nem tudnak továbbtanulni az osztrák fővárosban, amíg tárgyalnak erről, addig három, helyben működő magyar gimnáziumot választhatnak.

  • Tarnay Kristóf

Korábban írtunk róla, hogy már minden századik magyar diák osztrák iskolákban tanul egy friss kutatás szerint. A Bécs Währing városrészében található Bunte Schule népiskolában 2019-ben indult el az első kéttannyelvű osztály. Ahol egyes órákat magyarul tartanak, de bizonyos természettudományos témaköröket magyarul és németül is átvesznek. Emellett a tanrend része az önálló magyar óra is, a magyarországihoz hasonló ütemben haladva.

Most jutott el oda az első magyar osztály, hogy elballagjanak a diákjai, egy családi piknikkel búcsúztak volna egymástól, de végül az eső miatt ebből tornatermi program lett. „Az első induló osztályban mindössze három gyermek beszélt németül, ma a negyedik osztály végén elmondhatom, hogy egyrészt olyan német nyelvi szintet sikerült elérniük, hogy a diákok háromnegyede gimnáziumban folytatja az ősztől tanulmányait, másrészt magyarul is elérték azt a szintet, melyen Magyarországon egy negyedikes tanuló áll. Talán ez volt a legnagyobb kihívás“ – mondta az ORF osztrák közmédia magyar nyelvű híroldalának Nick Ildikó magyartanárnő a burgenlandi példára elindított oktatásról.

Négy év után már túljelentkezéssel küzdenek, ősszel a maximális 25 fővel indul az első osztály. Bár a Bécsi Egyetem Finnugor tanszékének professzorai arra jutottak, a mostani negyedikeseknek nem jelentett hátrányt, ha a tanulmányaik elején az egyik nyelvet nem, vagy kevésbé beszélték, jövőre már alapból kétnyelvű diákokat várnak, hogy ne veszítsenek időt a nyelv elsajátításával. Írni, olvasni, számolni egyébként magyarul tanítanak a többit pedig csoportos oktatás keretében tanulják mindkét nyelven. Két tanár van ezért jelen folyamatosan és elsősorban a magyarországi tankönyveket használják – írja a portál. Kéttannyelvű gimnáziumban azonban egyelőre nem tudnak továbbtanulni. Amíg erről tárgyalások zajlanak, három Bécsben működő magyar iskolában folytathatják a diákok, 19-ből 13-an jelezték is, hogy szeretnék.

(Kiemelt kép: Facebook)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.