Erdélyi főtanfelügyelő: nem a sztrájk elhúzódásától függnek a diákok vizsgaeredményei

Hanem a tanulók egyéni akaraterejétől, noha úgy látja, a munkabeszüntetés áldozata azért a diákok felkészülése volt.

  • Tarnay Kristóf

Mint arról korábban beszámoltunk, a romániai pedagógussztrájk után 15 ezer diák nem jelentkezett a nyolcadikosok hétfőn kezdődött, „kisérettséginek” is nevezett képességfelmérőjére. Erről korábban Minor Borbála, a romániai Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Maros megyei vezetőségi tagja azt mondta az Eduline-nak: mivel május 22-én már az év végi ismétlések kezdődnek, a diákok, kihasználhatták a három hetet felkészülésre, kollégáik pedig jellemzően a sztrájk alatt fizetés nélkül is megtartották a végzősök felkészítő óráit.

Kiss Imre Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője arról beszélt a Transtelexnek, hogy reméli, a sztrájkot nem csak felfüggesztették, hanem le is zárták, a legrosszabb forgatókönyvnek ugyanis annak elhúzódását látta. Szerinte, ha a vizsgák időpontja megváltozott volna, a tanügyi rendszer a feje tetejére állt volna. Mint elmondta, a 8.-osoknál és a 12.-eseknél a tananyagot leadták már, de az utolsó hetek felkészítő tevékenysége elmaradt.

Ám Kiss úgy látja, aki tudatosan készült, annak a teljesítményét ez döntően nem befolyásolja, nem utolsó két hétben kell a vizsgákra készülni, aki akart, az a tananyag birtokában fel tudott készülni. A vizsgaeredmények így szerinte nem a sztrájktól, inkább a diákok szorgalmától függ. Arról is beszélt, a tanárok visszajelzései és a médiában megjelent alapján a háromszéki tanárok rossz szájízzel zárták a sztrájkot, többet vártak tőle, hozzátéve: szakaszosan bevezetett bérpótlékok, juttatások szerepelnek az ígéretek közt, valamelyik már júniustól él, de jó részük csak januártól.

Jóváhagyott oktatási törvény

Szintén Romániában, ugyancsak a Transtelex beszámolója alapján tudható, hogy két ellenzéki párt beadványát elutasította az ottani alkotmánybíróság, ezzel alkotmányosnak minősítették az ország új oktatási törvényét. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje egyebek mellett azt kifogásolta, hogy szerintük az új jogszabály bizonyos előírásai korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét.

Kifogásolták azt is a – Minor szerint a sztrájkolók követelései közt is szereplő – passzust, mely lehetővé teszi a diákok kizárását az iskolából. A jogszabály az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ a portálnak nyilatkozó tanácsosa szerint pozitívumokat is tartalmaz, de ellentmondásos, illetve megfelelő költségvetést is kellene rendelni hozzá. Ha kihirdetik, először 2023/2024-es tanévben ötödikeseket érintené az új szabályozás.

(Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Robert Ghement)

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.