Sikerült elérni, hogy bezárjanak egy szegregált óvodát Kalocsán

Nemrégiben Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására sikerült elérni, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát.

  • Tornyos Kata

Csökkenjen az oktatási szegregáció mértéke, és legyen újra a közbeszéd tárgya az inkluzív iskola – ezek a legfőbb céljai a Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezet oktatási ügykoalíciójának. Zubek Adriennel, az alapítvány igazgatójával és Horváth Viktóriával, az ügykoalíció egyik roma közösségszervezőjével beszélgetett a Jelen.

Legfrissebb sikerük, hogy Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására elérték, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát. A szülők azt érezték, hogy rossz a nevelés, mert óriási az óvópedagógusok fluktuációja, s rendre elmaradnak a fejlesztő foglalkozások.

A szülőknek sikerült megszervezniük, hogy átírathassák a gyerekeiket más óvodákba, így a szegregált intézmény lényegében gyerek nélkül maradt, s nem is hagytak a képviselő-testületnek más lehetőséget a bezáráson kívül. A nagyvárosokban, a szabad intézményválasztás miatt, nehéz elképzelni, hogy az átíratási folyamat lényegében egy küzdelem, de a szabad iskolaválasztás csak a középosztálybeli, jellemzően fehér szülőnek egyszerű. Mindenki másnál arra használhatják az intézményfenntartók, hogy kialakuljon egy olyan iskola vagy óvoda, ahol kizárólag a romáknak jut hely. Kalocsán például az adott óvodakörzethez tartozó nem roma gyerekeket elengedték, nekik volt hely a város számos más óvodájában, a roma gyerekeknek viszont nem. Más óvodakörzetek roma gyerekei is ebben a Viola utcai óvodában kötöttek ki.

A bezárás nem független attól, hogy a Polgár Alapítványban egy ideje elindult egy különleges munka, amely „oktatási ügykoalíció” címen fut. Az alapítvány dolgozik Borsodban, Szabolcsban, Csongrádban, Nógrád és Pest megyében, nagyságrendileg 15 településen. Az ügykoalíciós tagok közül többen nem is csak a saját településükön dolgoznak, hanem régiós szinten is kezdeményeznek együttműködéseket a környező városokkal, ami nem kizárólag etnikai, hanem tematikai alapon is történik.

Az integrált iskolák is kihívást jelenthetnek a romáknak

A szegregált oktatás ugyanis rossz oktatást jelent, és amikor egy ilyen iskolából érkezik, mondjuk egy ötödikes gyerek, nem ritka, hogy még csak a másodikos anyagnál tart, és ez nem az ő hibája. Szakmai, társadalompolitikai alapvetés, hogy az oktatás lenne az esélyteremtés eszköze. Ehhez célzott, inkluzív iskolai programokra, korszerű módszertanokra, a pedagógusok képzésére van szükség. Ezzel szemben a jelenlegi magyar közoktatás proaktívan növeli az esélyegyenlőtlenséget – az alapitvány igazgatója szerint.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.