Sikerült elérni, hogy bezárjanak egy szegregált óvodát Kalocsán

Nemrégiben Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására sikerült elérni, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát.

  • Tornyos Kata

Csökkenjen az oktatási szegregáció mértéke, és legyen újra a közbeszéd tárgya az inkluzív iskola – ezek a legfőbb céljai a Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezet oktatási ügykoalíciójának. Zubek Adriennel, az alapítvány igazgatójával és Horváth Viktóriával, az ügykoalíció egyik roma közösségszervezőjével beszélgetett a Jelen.

Legfrissebb sikerük, hogy Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására elérték, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát. A szülők azt érezték, hogy rossz a nevelés, mert óriási az óvópedagógusok fluktuációja, s rendre elmaradnak a fejlesztő foglalkozások.

A szülőknek sikerült megszervezniük, hogy átírathassák a gyerekeiket más óvodákba, így a szegregált intézmény lényegében gyerek nélkül maradt, s nem is hagytak a képviselő-testületnek más lehetőséget a bezáráson kívül. A nagyvárosokban, a szabad intézményválasztás miatt, nehéz elképzelni, hogy az átíratási folyamat lényegében egy küzdelem, de a szabad iskolaválasztás csak a középosztálybeli, jellemzően fehér szülőnek egyszerű. Mindenki másnál arra használhatják az intézményfenntartók, hogy kialakuljon egy olyan iskola vagy óvoda, ahol kizárólag a romáknak jut hely. Kalocsán például az adott óvodakörzethez tartozó nem roma gyerekeket elengedték, nekik volt hely a város számos más óvodájában, a roma gyerekeknek viszont nem. Más óvodakörzetek roma gyerekei is ebben a Viola utcai óvodában kötöttek ki.

A bezárás nem független attól, hogy a Polgár Alapítványban egy ideje elindult egy különleges munka, amely „oktatási ügykoalíció” címen fut. Az alapítvány dolgozik Borsodban, Szabolcsban, Csongrádban, Nógrád és Pest megyében, nagyságrendileg 15 településen. Az ügykoalíciós tagok közül többen nem is csak a saját településükön dolgoznak, hanem régiós szinten is kezdeményeznek együttműködéseket a környező városokkal, ami nem kizárólag etnikai, hanem tematikai alapon is történik.

Az integrált iskolák is kihívást jelenthetnek a romáknak

A szegregált oktatás ugyanis rossz oktatást jelent, és amikor egy ilyen iskolából érkezik, mondjuk egy ötödikes gyerek, nem ritka, hogy még csak a másodikos anyagnál tart, és ez nem az ő hibája. Szakmai, társadalompolitikai alapvetés, hogy az oktatás lenne az esélyteremtés eszköze. Ehhez célzott, inkluzív iskolai programokra, korszerű módszertanokra, a pedagógusok képzésére van szükség. Ezzel szemben a jelenlegi magyar közoktatás proaktívan növeli az esélyegyenlőtlenséget – az alapitvány igazgatója szerint.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.