Sikerült elérni, hogy bezárjanak egy szegregált óvodát Kalocsán

Nemrégiben Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására sikerült elérni, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát.

  • Tornyos Kata

Csökkenjen az oktatási szegregáció mértéke, és legyen újra a közbeszéd tárgya az inkluzív iskola – ezek a legfőbb céljai a Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezet oktatási ügykoalíciójának. Zubek Adriennel, az alapítvány igazgatójával és Horváth Viktóriával, az ügykoalíció egyik roma közösségszervezőjével beszélgetett a Jelen.

Legfrissebb sikerük, hogy Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására elérték, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát. A szülők azt érezték, hogy rossz a nevelés, mert óriási az óvópedagógusok fluktuációja, s rendre elmaradnak a fejlesztő foglalkozások.

A szülőknek sikerült megszervezniük, hogy átírathassák a gyerekeiket más óvodákba, így a szegregált intézmény lényegében gyerek nélkül maradt, s nem is hagytak a képviselő-testületnek más lehetőséget a bezáráson kívül. A nagyvárosokban, a szabad intézményválasztás miatt, nehéz elképzelni, hogy az átíratási folyamat lényegében egy küzdelem, de a szabad iskolaválasztás csak a középosztálybeli, jellemzően fehér szülőnek egyszerű. Mindenki másnál arra használhatják az intézményfenntartók, hogy kialakuljon egy olyan iskola vagy óvoda, ahol kizárólag a romáknak jut hely. Kalocsán például az adott óvodakörzethez tartozó nem roma gyerekeket elengedték, nekik volt hely a város számos más óvodájában, a roma gyerekeknek viszont nem. Más óvodakörzetek roma gyerekei is ebben a Viola utcai óvodában kötöttek ki.

A bezárás nem független attól, hogy a Polgár Alapítványban egy ideje elindult egy különleges munka, amely „oktatási ügykoalíció” címen fut. Az alapítvány dolgozik Borsodban, Szabolcsban, Csongrádban, Nógrád és Pest megyében, nagyságrendileg 15 településen. Az ügykoalíciós tagok közül többen nem is csak a saját településükön dolgoznak, hanem régiós szinten is kezdeményeznek együttműködéseket a környező városokkal, ami nem kizárólag etnikai, hanem tematikai alapon is történik.

Az integrált iskolák is kihívást jelenthetnek a romáknak

A szegregált oktatás ugyanis rossz oktatást jelent, és amikor egy ilyen iskolából érkezik, mondjuk egy ötödikes gyerek, nem ritka, hogy még csak a másodikos anyagnál tart, és ez nem az ő hibája. Szakmai, társadalompolitikai alapvetés, hogy az oktatás lenne az esélyteremtés eszköze. Ehhez célzott, inkluzív iskolai programokra, korszerű módszertanokra, a pedagógusok képzésére van szükség. Ezzel szemben a jelenlegi magyar közoktatás proaktívan növeli az esélyegyenlőtlenséget – az alapitvány igazgatója szerint.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.