Nemrégiben Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására sikerült elérni, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát.
Csökkenjen az oktatási szegregáció mértéke, és legyen újra a közbeszéd tárgya az inkluzív iskola – ezek a legfőbb céljai a Polgár Alapítvány az Esélyekért nevű szervezet oktatási ügykoalíciójának. Zubek Adriennel, az alapítvány igazgatójával és Horváth Viktóriával, az ügykoalíció egyik roma közösségszervezőjével beszélgetett a Jelen.
Legfrissebb sikerük, hogy Kalocsán roma szülők és roma jogvédők nyomására elérték, hogy az egyébként a bezárását hevesen ellenző polgármester mégis megszüntessen egy szegregáló óvodát. A szülők azt érezték, hogy rossz a nevelés, mert óriási az óvópedagógusok fluktuációja, s rendre elmaradnak a fejlesztő foglalkozások.
A szülőknek sikerült megszervezniük, hogy átírathassák a gyerekeiket más óvodákba, így a szegregált intézmény lényegében gyerek nélkül maradt, s nem is hagytak a képviselő-testületnek más lehetőséget a bezáráson kívül. A nagyvárosokban, a szabad intézményválasztás miatt, nehéz elképzelni, hogy az átíratási folyamat lényegében egy küzdelem, de a szabad iskolaválasztás csak a középosztálybeli, jellemzően fehér szülőnek egyszerű. Mindenki másnál arra használhatják az intézményfenntartók, hogy kialakuljon egy olyan iskola vagy óvoda, ahol kizárólag a romáknak jut hely. Kalocsán például az adott óvodakörzethez tartozó nem roma gyerekeket elengedték, nekik volt hely a város számos más óvodájában, a roma gyerekeknek viszont nem. Más óvodakörzetek roma gyerekei is ebben a Viola utcai óvodában kötöttek ki.
A bezárás nem független attól, hogy a Polgár Alapítványban egy ideje elindult egy különleges munka, amely „oktatási ügykoalíció” címen fut. Az alapítvány dolgozik Borsodban, Szabolcsban, Csongrádban, Nógrád és Pest megyében, nagyságrendileg 15 településen. Az ügykoalíciós tagok közül többen nem is csak a saját településükön dolgoznak, hanem régiós szinten is kezdeményeznek együttműködéseket a környező városokkal, ami nem kizárólag etnikai, hanem tematikai alapon is történik.
Az integrált iskolák is kihívást jelenthetnek a romáknak
A szegregált oktatás ugyanis rossz oktatást jelent, és amikor egy ilyen iskolából érkezik, mondjuk egy ötödikes gyerek, nem ritka, hogy még csak a másodikos anyagnál tart, és ez nem az ő hibája. Szakmai, társadalompolitikai alapvetés, hogy az oktatás lenne az esélyteremtés eszköze. Ehhez célzott, inkluzív iskolai programokra, korszerű módszertanokra, a pedagógusok képzésére van szükség. Ezzel szemben a jelenlegi magyar közoktatás proaktívan növeli az esélyegyenlőtlenséget – az alapitvány igazgatója szerint.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
