Eredménytelenül zárult a hétfői sztrájktárgyalás

Nem sok jóról tudtak beszámolni a szakszervezetek képviselői a hétfői sztrájktárgyalást követően. Bár a köznevelésért felelős államtitkár átvette a szakszervezetek követeléseit, Nagy Erzsébet szerint azok, akikkel tárgyaltak "semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva."

  • Székács Linda

Hétfő délután ismét összeült a tanári szakszervezetek képviselőivel Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője két órán keresztül tárgyaltak a Belügyminisztériumban a PSZ és a PDSZ sztrájkköveteléseiről, jó hírekkel azonban nem tudtak szolgálni a sztrájktárgyalás végén.

A szakszervezetek képviselői hétfőn két új követeléssel érkeztek a sztrájktárgyalásra. Az egyik, hogy a kormány vonja vissza az iskolai sztrájkot korlátozó intézkedéseket, a másik pedig, hogy a státusztörvényt is, melynek tervezetét június 16-án több mint 18 órán keresztül vitattak a Parlamentben. Előrelépés azonban sem a parlamenti vitanapon, sem most nem történt.

Egyértelmű, hogy akikkel tárgyaltunk, semmilyen döntésre nincsenek feljogosítva

- jelentette ki a sztrájktárgyalás utáni sajtótájékoztatón Nagy Erzsébet.

 

Maruzsa Zoltán átveszi a sztrájktárgyaláson a követelések bővítéséről szóló levelet

Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Monday, June 19, 2023
A PDSZ ügyvivője szerint a sztrájktárgyaláson felhívták a figyelmet arra, hogy nem kellene az uniós forrásokra várni, helyette a költségvetési törvényben át lehetne csoportosítani 357 milliárd forintot a pedagógusok azonnali, 45 százalékos béremeléshez, erre viszont nem kaptak választ. Ahogy arra sem, hogy a tanárok maximális óraszámát a legújabb javaslattal ellentétben állítsák vissza 24-ről 22 órára, a túlórákat pedig fizessék ki, és az iskolai sztrájktörvénnyel kapcsolatban is csak annyi ígéretet kaptak, hogy a kormány "elgondolkodik" a rendelet felülvizsgálatán. Ez azonban nem jelenti azt, hogy vissza is vonják majd.

Mindezek fényében a szakszervezetek ősztől folytatnák a tiltakozást, július 4-én pedig - a parlamenti szavazás várható napján - szintén akciókra készülnek.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.