Majdnem ötezer ukrán diák vesz részt a magyar oktatásban

4,2 millió ukrán állampolgár lépett Magyarország területére. A többség tovább is ment, de 2023. március 3-ig 36 313 ukrán állampolgár kért ideiglenes védelmet Magyarországon.

  • Tornyos Kata

A magyar közoktatási intézményekbe 2023. január 31-én 4965 ukrán állampolgárságú gyermeket írattak be, ebből 3573-an alapfokú, 319-en pedig középfokú oktatásban részesülnek

– számolt be a Reliefweb. Bár a magyar oktatási rendszer kötelező oktatást ír elő a 3-16 év közötti gyermekek számára – így a magyarországi menekült gyermekek számára is –, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Oktatási Munkacsoportja szerint továbbra is fontos az aktív politika és a gyakorlati intézkedések azért, hogy a menekült gyermekek érdemben részt vehessenek a magyar oktatási rendszerben.

A magyarországi Oktatási Munkacsoport a háború kitörése óta végzett megfigyelések alapján összegyűjtötte azokat a kihívásokat, amelyek akadályozzák a menekült gyermekek oktatását, és amely kulcsfontosságú területeken cselekvésre szólítja fel a kormányt. Ezek a következők:

  • A szülők tájékoztatása és bevonása gyermekeik oktatásába
  • Iskolák támogatása a menekült gyerekekkel való napi munkában
  • A befogadó iskolák támogatása és népszerűsítése
  • Biztonságos iskolai környezet
  • A sajátos nevelési igényű gyerekek támogatása
  • Többféle tanulási és munkaerőpiaci lehetőség biztosítása

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.