Kizárnának a ballagásról hat roma gyereket egy józsefvárosi iskolában, de a tankerület közbelépett

A RomNet portál szerint rossz magaviseletre hivatkoznak, a tankerület szerint a pedagógusok méltóságát is megsértették. Az egyik szülő sikeresen fellebbezett, de ez nem egyértelmű, hogy a többi diákra is vonatkozik-e.

  • Tarnay Kristóf

A fővárosi, VIII. kerületi Losonci téri Általános Iskola igazgatója büntetésből hat roma származású végzőst, három lányt és három fiút kizárna a pénteki ballagási ünnepségről, írta meg még hétfőn a RomNet. A portál szerint a gyerekeket, a szüleikkel együtt rossz magaviseletükre hivatkozva tantestületi határozattal tiltanák ki az iskola épületéből. A portál szerint a diákok több alkalommal is kaptak igazgatói megrovást és szaktanári figyelmeztetést, mert órán rágóztak, beszélgettek, rohangáltak a folyosón, bekapcsolták a poroltót és – ahogyan a lap fogalmaz – „visszabeszéltek” a tanárnak. Szüleik szerint azonban nem érdemelnek ilyen „példátlan büntetést”, mert olyan súlyos dolgokat nem követtek el. A cikk szerint a szülők csak név nélkül mertek erről beszélni, mert a többi, az iskolába járó gyerekeiket féltik az esetleges szankcióktól.

Ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük az iskolát, többször telefonon is érdeklődtünk, de mindeeddig nem kaptunk választ, ahogyan az illetékes Belső-Pesti Tankerületi Központtól sem. Ők azonban, ha nekünk nem is, az Indexnek válaszoltak. Azt írták: „A tanulók sorozatosan és súlyosan megsértették az iskola házirendjét, viselkedésük sértette a többi tanuló megfelelő oktatáshoz-neveléshez való jogát, a pedagógusok méltóságát és biztonságos munkavégzését is, melynek következményeként a nevelőtestület döntése alapján hozta meg az igazgató a kitiltó határozatot.”

Válaszuk alapján a ballagásról az iskola saját hatáskörben dönt, lévén, arra nem vonatkozik külön tanügyi szabály. Ennek ellenére a lap cikke szerint az egyik érintett diák szülei sikerrel fordultak jogorvoslati kérelemmel a tankerületi központhoz. Így a fenntartó saját hatáskörben megsemmisítette a tiltást és új döntésre utasította az intézmény vezetőjét, felhívva a figyelmét a fokozatosság és az arányosság elvére. Az írásból ugyanakkor az nem egyértelmű, hogy ez a többi érintett diákot is érinti-e, illetve kérdés az is, hogy péntekig vajon megszületik-e ez a döntés. Ezekről újabb kérdéseket küldtünk a tankerületnek, amennyiben válaszolnak, közöljük.

A RomNet szerint a konfliktusról értesítették a kerület országgyűlési képviselőjét, és – noha a közoktatásra nincs túl sok ráhatásuk – Józsefváros polgármesterét, a Fővárosi Önkormányzatot és a főpolgármestert is. Bősz Anett, DK-s főpolgármester-helyettes reagált is az ügyre. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ilyen diszkriminatív és jogszabálysértő döntéssel bármelyik diákot és szüleiket kizárják az iskolai ünnepségekről” – fogalmazott a politikus. Kifogásolta, hogy „az Orbán-kormány tankerületei által vezetett iskolákban nem lépnek fel megfelelően a társadalmi előítéletek csökkentéséért és az önkényeskedő, alapjogokat sértő döntések ellen”. A tankerület vélhetően e reakció kapcsán panaszkodik „politikai hecckampányra”. Korábban a ballagás idejére „budapesti jogvédők és aktivisták” tüntetést ígértek az iskola épülete elé, ha a tiltás fennmarad.

(Kiemelt képünk illusztráció!)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.