A 18 éves diáklányra kétszer is indokolatlanul magas bírságot szabtak ki az áprilisi és májusi nem bejelentett kordonbontó akciók miatt. Közben civilek pár óra alatt összegyűjtötték neki a bírság összegét.
Gyülekezési joggal való visszaélés miatt a maximálisan adható, 150 ezer forintos bírságot kapott Pankotai Lili - olvasható a Mércén.
A laphoz eljutott határozat szerint a diáklány "szervezői magatartást tanúsított" a május 3-i demonstráció után, amikor a tüntetés végén a részt vevők egy része a Clark Ádám térről a Karmelita Kolostorhoz vonult, de az egy héttel korábbi események miatt - amikor a diákok a kordonbontó politikusokhoz csatlakoztak április 24-én - is százezer forintos büntetést kapott, így összesen 250 ezer forint befizetése vár a 18 éves lányra.
A büntetéssel kapcsolatban a Mérce felkereste Hegyi Szabolcsot, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédjét, aki arról számolt be, hogy
már az első alkalommal kiszabott 100 ezer forint is nagyon magas egy fiatalnak, akinek ez az első szabálysértése.
„Ez lehetett volna akár 20, 30 vagy 50 ezer forint is, de az, hogy elsőre 100 ezer, másodikra pedig 150 ezer forint, az véleményem szerint azt jelzi, hogy ennek demonstratív, elriasztó jellege van, hogy még egyszer ne próbálkozzon” - véli az ügyvéd, aki szerint míg a határozatban "társadalomra veszélyes cselekményként" hivatkoznak a nem bejelentett akcióra, addig az valójában csak egy adminisztratív szabálysértés. Ráadásul még annak a veszélye sem állt fenn, hogy a körúton haladva esetleg az autók sodorják veszélybe a demonstrálókat, hiszen a Clark Ádám térről a Karmelitához vezető úton nincs forgalom, ezért nem hárult semmilyen különösebb feladat a hatóságokra, akik aztán többször is könnygázzal léptek fel a főként diákokból álló csoport ellen.
Az üggyel kapcsolatban Pankotai Lili is megszólalt, aki azt mondta, a saját döntése szerint nem kerül sor fellebbezésre a második bírság ügyében, hiszen egyébként is sokszor kell majd tárgyalótermekbe járnia az ősz folyamán.
„Már mindent elvettek, az egész generációnknak nincsen már veszítenivalója. Úgyhogy nálunk ezek nem működnek" - tette hozzá.
Frissítés: A Tanítanék Mozgalom a büntetés után adománygyűjtést indított és pár óra alatt össze is gyűjtötték a két bírság együtt negyedmilliós összegét. Az ezen felül beérkező támogatásokat a pénteki tüntetésre fogják fordítani – közölte a civil szervezet Facebook-oldalán.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
