Megvan az időpont: péntek délután ismét tüntetnek a Kossuth téren

Az időpont azt követően körvonalazódott, hogy Semjén Zsolt a törvény sürgősségi eljárásban történő elfogadását szorgalmazta.

  • Székács Linda

Időpontot kapott a korábban már bejelentett tüntetés, amit az Egységes Diákfront és a Tanítanék közösen szerveznek a Kossuth téren. Az esemény időpontját azt követően jelentették be, hogy a korábbi hírekkel ellentétben - mely szerint nem tárgyalják sürgősségi eljárásban a státusztörvényt a Parlamentben - Semjén Zsolt kormányfő-helyettes azt mondta, az eheti négynapos ülést megtoldaná egy rendkívüli üléssel is a pénteki nap folyamán, hogy aznap fogadják el a státusztörvényt. Szerinte ugyanis ha ez nem történik meg, akkor az őszi ülésszakra tolódna néhány egyéni indítvány megszavazása, ez pedig "fontos jogalkotói célkitűzések megvalósítását" sodorná veszélybe.

A "Többen vagyunk" Tüntetés a bosszútörvény ellen" nevű Facebook-eseményre már több ezren jeleztek vissza, akik ott lesznek péntek délután 5-kor a Parlament előtti Kossuth téren.

Már annyi mindent elvettek, és most még a személyi szabadságot is fenyegetik. Kiszolgáltatott helyzetet teremtenének a pedagógusoknak, átvezényelnék, a gyerekektől szándékosan elszakítanák szeretett tanáraikat.

Több mint 5 000 pedagógus mondana fel, ha a törvényt megszavazzák. Ez nem családvédelem, nem is hiba, hanem bűn.

Le a bosszútörvénnyel! Nem adjuk a jövőnket!AZ OKTATÁS MÉG MINDIG NEMZETI ÜGY!

- írják.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.