Közeledik a vakáció, de van ország, ahol csak hat hét szünetet kapnak a diákok

Ó, ió, ció, áció, káció, akáció, vakáció! Június 16-án lesz az utolsó tanítási nap, utána hivatalosan is kezdetét veszi a nyári szünet és legközelebb csak szeptemberben kell beülni az iskolapadba. Ennek apropóján összegyűjtöttük, hogy a világ különböző országaiban hány nap pihenés jár a tanulóknak.

  • Tornyos Kata

A közhiedelem szerint a nyári szünet eredetileg a mezőgazdaságban dolgozó gyerekek miatt jött létre, hogy be tudjanak segíteni a gazdaságba. Manapság azonban már szerte a világon a hosszú és fáradalmas tanév kipihenéseként szolgál. A szünet alatt lehet utazni, szabadstrandokat látogatni, de a pénzkeresésre is jut idő, illetve a nyelvtudást is érdemes lehet fejleszteni.

Vannak szerencsésebb országok – Magyarország is közéjük tartozik – ahol június elejétől egészen szeptemberig tanítási szünet van, de az sem ritka - ráadásul hozzánk egészen közel lévő országokban - hogy csak 6-8 hétnyi relax vár a diákokra.

Spanyolország

A spanyolországi gyerekek nyáron körülbelül 10-12 hét szabadságot kapnak, az iskolák általában június elején bezárják kapuikat. Spanyolországban hosszabb a nyári szünet, mint a legtöbb országban, főleg azért, mert rövidebb a húsvét, és például az Egyesült Királysággal ellentétben nincsenek félévközi szünetek.

Olaszország

Úgy tűnik, hogy Olaszországban jut a legtöbb szabadidő nyáron a diákoknak a 13 héten át tartó szünettel. Spanyolországhoz hasonlóan az iskolák júniusban fejeződnek be, és csak szeptember közepén térnek vissza a gyerekek, ami azt jelenti, hogy körülbelül három hónapig élvezhetik a nyári szórakozást.

Olvasás közben hangolódjatok egy örök klasszikussal:

Franciaország

Franciaországban a nyári szünet sokkal rövidebb, mint Olaszországban és Spanyolországban. A francia iskolák általában nyolc hét szabadságot kapnak, júliusban fejeződnek be, és szeptember első hetében indul meg az új tanév.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban az iskolai szünetek eltérnek az egyesült királyságbeli országok és a regionális önkormányzatok között. Az angol tanév szeptember elejétől július közepéig vagy végéig tart. A legtöbb iskola az évet három félévre osztja fel: az őszi időszak szeptember elejétől december közepéig tart (a félév október végén ér véget). A tavaszi időszak január elejétől húsvétig tart (a félév február közepén ér véget). A nyári időszak húsvéttól július közepéig tart (a félév május végén/június elején ér véget). Minden félévet nagyjából egy hét szünet követ, kivéve a nyárit, mert akkor 4-6 hétig nem látnak tankönyveket a tanulók.

Amerikai Egyesült Államok

Az iskolai szünetek államonként eltérőek, de általában 10 vagy 11 hétig tartanak. Ez május és június között kezdődik, és augusztusban vagy szeptemberben fejeződik be, a gyerekek általában közvetlenül a munka ünnepe után (szeptember első hétfője) mennek vissza az iskolába.

Jamaica

Az általános és középiskolai tanulók nyári szünete július első hetében kezdődik és szeptember első hetében ér véget, körülbelül nyolc hétig tart.

Németország

Az Egyesült Királysághoz hasonlóan Németországban is tartományonként eltérően járnak el az intézmények nyáron, de többnyire csak hat hét szünet van: július végén veszi kezdetét és szeptember második felében veszi kezdetét a tanév.

 

Norvégia

A norvégiai iskolák általában augusztusban nyitnak ki újra, de még így is kellemes nyolchetes nyári szünetet kapnak az iskolások, mivel június közepe táján befejezik a tanévet.

A cikk megírásához a Yorkshire Times cikkéből tájékozódtunk.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.