Szeptembertől újabb tanulmányi mérések jöhetnek az iskolákban

Digitális kultúrából és történelemből is felmérnék a diákok tudását, az idegen nyelvi méréseket pedig kibővítenék a tizenegyedikesekre is.

  • Székács Linda

Két új területen is próbamérések bevezetését tervezi az Oktatási Hivatal - olvasható az oktatas.hu-n. A hivatal „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című projekt keretében digitális kultúrából és történelemből is mérések bevezetését tervezik, a 11. évfolyamon pedig az angolt vagy németet első nyelvként tanulók tudását is "tesztelnék".

"Ennek a két műveltségi területnek az országos rendszerbe való integrációja előreláthatólag már a 2024. tavaszán esedékes digitális mérésekkel együtt valósul meg az 5-11. évfolyamokon. A megbízható mérőeszközök előkészítéséhez szükség van az új mérőeszközök és feladatok tesztelésére annak érdekében, hogy a mérések minél pontosabb képet mutassanak az elért tanulási eredményekről" - írják az oldalon a digitális kultúra és a történelem mérésekről, ahol azt is hozzáteszik, hogy a próbamérésekre már a következő tanév őszén, szeptember 25. és október 13. között sor kerül. A méréseket az általános iskolák 6., 7., 8. évfolyamos osztályai, illetve a középiskolák 9., 10., 11. évfolyamai fogják egy-egy osztályban megírni.

A mérések időtartamáról a hivatal azt írja, az egyes területek mérései külön egységek lesznek, amelyek várhatóan 35 perc tesztidőt jelentenek majd. A mérések a belépéshez és lezáráshoz szükséges adminisztrációval egy 45 perces tanóra alatt megvalósíthatók.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.