A romániai közoktatást megbénító sztrájk felfüggesztését jelentették be a tanügyi szakszervezetek, miután csupán három hét alatt sikerült elérniük a béremelést.
Múlt héten írtunk arról, hogy megegyezhet a román kormány a három legnagyobb tanügyi szakszervezettel a közoktatást három hete megbénító sztrájk lezárásának feltételeiről és most meg is született a megállapodás. Nicolae Ciuca miniszterelnök megerősítette, hogy hétfőn elfogadják a kialkudott béremelésekről szóló rendeleteket, a tanárok pedig keddtől visszatérhetnek az osztálytermekbe – olvasható az MTI-n.
A hétfői kormányülésre két sürgősségi rendeletet készítettek elő: egyet a pedagógusok számára júniustól bevezetendő havi 1300 lejes (97 500 forint) bruttó béremelésről, amelyet román költségvetési forrásokból fedeznek (a kisegítő személyzetnél a béremelés a korábban megszabott 400 lejes szinten marad), a másikat a tanévenként egyszer októberben kiosztandó, 70 százalékban szakmai továbbképzésre és ezzel kapcsolatos kiadásokra fordítható 1500 lej értékű utalványokról, amelyeket európai uniós alapokból fedeznek.
Az, hogy a pedagógusi bértábla az év végéig kidolgozandó közalkalmazotti bértörvényben az országos átlagbér fölé fog kerülni, továbbra sem rendelet formájában, hanem csak az egyik sürgősségi rendelet bevezetőjében szerepel a kormányülésre előkészített dokumentumban.
A bukaresti média hétfő reggel még arról számolt be, hogy a pedagógusok megosztottak a kormány utolsó ajánlatának elfogadását illetően, az érdekképviseletek megyei szervezetei eltérő módon szavaztak a munka felvételéről. A romániai közoktatást május 22. óta megbénító általános sztrájk felfüggesztéséről adott ki közleményt hétfőn a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség. A közoktatási sztrájkot három hete meghirdető harmadik érdekképviselet, az Alma Mater Szakszervezeti Szövetség vezetőjének aláírása nem szerepel a hétfői közleményen.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
