Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a parlamentnek kedden benyújtott pedagóguséletpálya-törvényről (státusztörvény) beszélt az M1 műsorában.
Nagyon sok egyeztetés volt, összesen 21 kör, a 21. az Európai Bizottság volt, a huszadik a parlamenti pártok, és korábban tucatnyi esetben szakszervezeteknek is lehetősége volt módosításokat tenni - közölte az államtitkár. Hozzátette: a szakszervezetekkel "paragrafusról paragrafusra végigmentek" a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben, vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Rétvári Bence példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá, hogy a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni – olvasható az MTI-n.
Ennek ellenére 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott.
„A most beterjesztett változatban vannak olyan szövegrészek, melyeket eddig senki nem látott, legalábbis mi nem”
– írta a tervezetről lapunknak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke.
Rétvári Bence kijelentette, hogy a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, illetve, hogy a béremelésnek megteremtsék az alapjait. Hozzátette, hogy most 114 féle bérbesorolási kategória van, nagyon bonyolult a rendszer. A törvényjavaslat alapján ebből egy teljesítményarányos bérezési rendszer lesz, öt bérsávval, amelyeken belül az egyéni teljesítmény elismerésére nyílik lehetőség.
Az fogja megszabni a tanár bérét, hogy a diákokkal mennyire odafigyelően, odaadóan foglalkozott az előző tanévben, "mit tudott segíteni a gyerekeknek, hogyan haladtak előre a tanítványai, menyire innovatív módszereket alkalmazott", illetve a tanórákon kívül "milyen többletet tett bele" - magyarázta az államtitkár.
"A lemorzsolódás a legnagyobb veszély"
– mondta az államtitkár. Ebben a cikkünkben írtunk a pedagógushiányról, amelyben összeszedtük olyan tanárok történetét is, akik a pályaelhagyás mellett döntöttek, főleg egzisztenciális okokból. Illetve több mint 4700 tanár jelezte a felmondását, ha elfogadják az őket korlátozó státusztörvényt, amit végül június ötödikén beterjesztett a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé.
"Azt szeretnénk, ha végre megérkeznének az uniós forrásaink, és ezzel egy nagyon nagy léptékű, 75 százalékos béremelést tudnánk megvalósítani 2025-ig" - szögezte le Rétvári Bence. A Momentum aláírásgyűjtésbe kezdett, amellyel azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság kösse az uniós források kifizetését a tanárok és diákok három követelésének teljesítéséhez: azonnali 50 százalékos pedagógusbéremelésre van szükség, vissza kell vonni a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést, azaz a státusztörvényt, valamint átfogó oktatási reformot kell kidolgozni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
