Rétvári Bence: Aki a legtöbbet teszi a gyerekekért, az fog a legtöbbet keresni

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a parlamentnek kedden benyújtott pedagóguséletpálya-törvényről (státusztörvény) beszélt az M1 műsorában.

  • Tornyos Kata

Nagyon sok egyeztetés volt, összesen 21 kör, a 21. az Európai Bizottság volt, a huszadik a parlamenti pártok, és korábban tucatnyi esetben szakszervezeteknek is lehetősége volt módosításokat tenni - közölte az államtitkár. Hozzátette: a szakszervezetekkel "paragrafusról paragrafusra végigmentek" a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben, vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Rétvári Bence példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá, hogy a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni – olvasható az MTI-n.

Ennek ellenére 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott.

„A most beterjesztett változatban vannak olyan szövegrészek, melyeket eddig senki nem látott, legalábbis mi nem”

– írta a tervezetről lapunknak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke.

Rétvári Bence kijelentette, hogy a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, illetve, hogy a béremelésnek megteremtsék az alapjait. Hozzátette, hogy most 114 féle bérbesorolási kategória van, nagyon bonyolult a rendszer. A törvényjavaslat alapján ebből egy teljesítményarányos bérezési rendszer lesz, öt bérsávval, amelyeken belül az egyéni teljesítmény elismerésére nyílik lehetőség.

Az fogja megszabni a tanár bérét, hogy a diákokkal mennyire odafigyelően, odaadóan foglalkozott az előző tanévben, "mit tudott segíteni a gyerekeknek, hogyan haladtak előre a tanítványai, menyire innovatív módszereket alkalmazott", illetve a tanórákon kívül "milyen többletet tett bele" - magyarázta az államtitkár.

"A lemorzsolódás a legnagyobb veszély"

– mondta az államtitkár. Ebben a cikkünkben írtunk a pedagógushiányról, amelyben összeszedtük olyan tanárok történetét is, akik a pályaelhagyás mellett döntöttek, főleg egzisztenciális okokból. Illetve több mint 4700 tanár jelezte a felmondását, ha elfogadják az őket korlátozó státusztörvényt, amit végül június ötödikén beterjesztett a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé.

"Azt szeretnénk, ha végre megérkeznének az uniós forrásaink, és ezzel egy nagyon nagy léptékű, 75 százalékos béremelést tudnánk megvalósítani 2025-ig" - szögezte le Rétvári Bence. A Momentum aláírásgyűjtésbe kezdett, amellyel azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság kösse az uniós források kifizetését a tanárok és diákok három követelésének teljesítéséhez: azonnali 50 százalékos pedagógusbéremelésre van szükség, vissza kell vonni a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést, azaz a státusztörvényt, valamint átfogó oktatási reformot kell kidolgozni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.