Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a parlamentnek kedden benyújtott pedagóguséletpálya-törvényről (státusztörvény) beszélt az M1 műsorában.
Nagyon sok egyeztetés volt, összesen 21 kör, a 21. az Európai Bizottság volt, a huszadik a parlamenti pártok, és korábban tucatnyi esetben szakszervezeteknek is lehetősége volt módosításokat tenni - közölte az államtitkár. Hozzátette: a szakszervezetekkel "paragrafusról paragrafusra végigmentek" a javaslaton, és 34 témakörben sikerült részben, vagy teljes egészében megállapodni és több ponton módosítani a törvényjavaslatot. Rétvári Bence példaként említette, hogy szakszervezeti kérésre hatról három hónapra csökkentették a határidőt a munkaviszony megszüntetésénél, továbbá, hogy a kötelező továbbképzéseken nem hatvan, hanem 55 éves korig kell részt venni – olvasható az MTI-n.
Ennek ellenére 23 ponton nem az került a benyújtott tervezetbe, ami az egyeztetéseken elhangzott.
„A most beterjesztett változatban vannak olyan szövegrészek, melyeket eddig senki nem látott, legalábbis mi nem”
– írta a tervezetről lapunknak Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke.
Rétvári Bence kijelentette, hogy a legfontosabb cél a pedagógus hivatás elismerése, illetve, hogy a béremelésnek megteremtsék az alapjait. Hozzátette, hogy most 114 féle bérbesorolási kategória van, nagyon bonyolult a rendszer. A törvényjavaslat alapján ebből egy teljesítményarányos bérezési rendszer lesz, öt bérsávval, amelyeken belül az egyéni teljesítmény elismerésére nyílik lehetőség.
Az fogja megszabni a tanár bérét, hogy a diákokkal mennyire odafigyelően, odaadóan foglalkozott az előző tanévben, "mit tudott segíteni a gyerekeknek, hogyan haladtak előre a tanítványai, menyire innovatív módszereket alkalmazott", illetve a tanórákon kívül "milyen többletet tett bele" - magyarázta az államtitkár.
"A lemorzsolódás a legnagyobb veszély"
– mondta az államtitkár. Ebben a cikkünkben írtunk a pedagógushiányról, amelyben összeszedtük olyan tanárok történetét is, akik a pályaelhagyás mellett döntöttek, főleg egzisztenciális okokból. Illetve több mint 4700 tanár jelezte a felmondását, ha elfogadják az őket korlátozó státusztörvényt, amit végül június ötödikén beterjesztett a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé.
"Azt szeretnénk, ha végre megérkeznének az uniós forrásaink, és ezzel egy nagyon nagy léptékű, 75 százalékos béremelést tudnánk megvalósítani 2025-ig" - szögezte le Rétvári Bence. A Momentum aláírásgyűjtésbe kezdett, amellyel azt szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság kösse az uniós források kifizetését a tanárok és diákok három követelésének teljesítéséhez: azonnali 50 százalékos pedagógusbéremelésre van szükség, vissza kell vonni a pedagógusok új életpályájáról szóló előterjesztést, azaz a státusztörvényt, valamint átfogó oktatási reformot kell kidolgozni.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
