Ismét tüntettek a tanárok Romániában, még mindig nem biztos, időben elkezdődnek-e az érettségi vizsgák

Újabb nagyszabású tüntetést rendeztek Bukarestben a magasabb bérekért harmadik hete sztrájkoló tanügyi szakszervezetek pénteken, szándéknyilatkozat helyett jogi garanciát követelve a kormánytól a beígért béremelésre.

  • Eduline/MTI

Az ország minden tájáról összesereglett több ezer szakszervezeti képviselő előbb a kormány székháza előtt demonstrált, majd az elnöki hivatalhoz vonult, órákig megbénítva a járműforgalmat Bukarest belvárosában pénteken.

Korábban már az Eduline is megírta, hogy a román kormány csütörtökön szándéknyilatkozatot fogadott el a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról. Ebben - a szakszervezetek követelésének megfelelően - leszögezik: az év végéig kidolgozandó új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusi bértáblát oly módon szabják meg, hogy a legkisebb, kezdő tanári fizetés se legyen kisebb a 2023-as évi országos átlagbérnél.

Múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej (74 500 forint), a kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést már idén júniustól bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el, ami 18-24 százalék közötti béremelésnek felel meg, az érdekképviseletek által követelt legalább 25 százalékos azonnali béremelés helyett. A szakszervezeti vezetők azonban a kormány csütörtökön elfogadott memorandumára azt mondták, hogy semmilyen jogi relevanciája nincs, nem szándéknyilatkozatra, hanem számon kérhető jogszabályra van szükségük, és azt sem fogadják el, hogy az új bértörvényben szereplő - a tanárok bérét az országos átlag fölé emelő - bérfejlesztést több év alatt lépcsőzetesen léptessék hatályba.

A tüntetés idején a kormány Nicolae Ciuca miniszterelnök vezette küldöttsége ismét tárgyalóasztalhoz ült a szakszervezeti vezetőkkel, és eddigi béremelési döntéseit, illetve ígéreteit újabb ajánlatokkal egészítette ki. A megbeszélésről távozó érdekképviseletek szerint a kormány évi egyszeri 1500 lejes pénzutalványokat ajánlott fel a pedagógusoknak, amelyeket 2023 és 2027 között mindig októberben folyósítanának európai uniós forrásokból. A kabinet arra is ígéretet tett, hogy 2024. január elsejétől az új bértörvényben előirányzott emelés nem 40, hanem 45 százalékát kapnák meg az első lépcsőben a tanügyi alkalmazottak.

A kormány nem adott ki közleményt a bértárgyalásokról, de tudatta, hogy vasárnap a kabinet rendkívüli ülést tart. A szakszervezeti vezetők szerint az újabb ajánlatról a sztrájkoló tanárok fognak dönteni, így még nem tudni, hajlandók-e felvenni a munkát.

A pedagógusok sztrájkja miatt Romániában - egyelőre két nappal - elhalasztották az érettségi vizsgák időszakát. A szóbeli vizsgák az oktatási miniszter rendelete szerint nem hétfőn, hanem szerdán kezdődnek, ha addig véget ér a sztrájk. Az oktatási tárca pénteken egy sürgősségi kormányrendeletet is előkészített arra az esetre, ha az érettségi szóbeli vizsgáit nem lehet megszervezni. A közvitára bocsátott tervezet szerint a szóbeli vizsgák elmaradása esetén az adott tantárgy középiskolai tanulmányi átlaga fogja kiváltani a vizsgaeredményeket. Az érettségi írásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdődnek Romániában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.