Újabb nagyszabású tüntetést rendeztek Bukarestben a magasabb bérekért harmadik hete sztrájkoló tanügyi szakszervezetek pénteken, szándéknyilatkozat helyett jogi garanciát követelve a kormánytól a beígért béremelésre.
Az ország minden tájáról összesereglett több ezer szakszervezeti képviselő előbb a kormány székháza előtt demonstrált, majd az elnöki hivatalhoz vonult, órákig megbénítva a járműforgalmat Bukarest belvárosában pénteken.
Korábban már az Eduline is megírta, hogy a román kormány csütörtökön szándéknyilatkozatot fogadott el a pedagógusok társadalmi megbecsülésének és bérezésének javításáról. Ebben - a szakszervezetek követelésének megfelelően - leszögezik: az év végéig kidolgozandó új közalkalmazotti bértörvényben a pedagógusi bértáblát oly módon szabják meg, hogy a legkisebb, kezdő tanári fizetés se legyen kisebb a 2023-as évi országos átlagbérnél.
Múlt héten a kormány a pedagógusoknak havi 1000 lej (74 500 forint), a kisegítő személyzetnek pedig 400 lej bruttó béremelést már idén júniustól bevezető sürgősségi rendeletet fogadott el, ami 18-24 százalék közötti béremelésnek felel meg, az érdekképviseletek által követelt legalább 25 százalékos azonnali béremelés helyett. A szakszervezeti vezetők azonban a kormány csütörtökön elfogadott memorandumára azt mondták, hogy semmilyen jogi relevanciája nincs, nem szándéknyilatkozatra, hanem számon kérhető jogszabályra van szükségük, és azt sem fogadják el, hogy az új bértörvényben szereplő - a tanárok bérét az országos átlag fölé emelő - bérfejlesztést több év alatt lépcsőzetesen léptessék hatályba.
A tüntetés idején a kormány Nicolae Ciuca miniszterelnök vezette küldöttsége ismét tárgyalóasztalhoz ült a szakszervezeti vezetőkkel, és eddigi béremelési döntéseit, illetve ígéreteit újabb ajánlatokkal egészítette ki. A megbeszélésről távozó érdekképviseletek szerint a kormány évi egyszeri 1500 lejes pénzutalványokat ajánlott fel a pedagógusoknak, amelyeket 2023 és 2027 között mindig októberben folyósítanának európai uniós forrásokból. A kabinet arra is ígéretet tett, hogy 2024. január elsejétől az új bértörvényben előirányzott emelés nem 40, hanem 45 százalékát kapnák meg az első lépcsőben a tanügyi alkalmazottak.
A kormány nem adott ki közleményt a bértárgyalásokról, de tudatta, hogy vasárnap a kabinet rendkívüli ülést tart. A szakszervezeti vezetők szerint az újabb ajánlatról a sztrájkoló tanárok fognak dönteni, így még nem tudni, hajlandók-e felvenni a munkát.
A pedagógusok sztrájkja miatt Romániában - egyelőre két nappal - elhalasztották az érettségi vizsgák időszakát. A szóbeli vizsgák az oktatási miniszter rendelete szerint nem hétfőn, hanem szerdán kezdődnek, ha addig véget ér a sztrájk. Az oktatási tárca pénteken egy sürgősségi kormányrendeletet is előkészített arra az esetre, ha az érettségi szóbeli vizsgáit nem lehet megszervezni. A közvitára bocsátott tervezet szerint a szóbeli vizsgák elmaradása esetén az adott tantárgy középiskolai tanulmányi átlaga fogja kiváltani a vizsgaeredményeket. Az érettségi írásbeli vizsgái az ütemterv szerint június 26-án kezdődnek Romániában.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
