A státusztörvény benyújtásával a szakszervezetek folytatnák a sztrájktárgyalásokat

A sztrájkköveteléseket ugyanis nem vonták vissza, csak nem akartak ugyanazokkal párhuzamos egyeztetéseket folytatni.

  • Tarnay Kristóf

Bár a státusztörvény tervezetének szakszervezeti egyeztetései miatt a sztrájktárgyalások megszakadtak, hogy ugyanazok a felek ne találkozzanak párhuzamosan, most ezt folytatná a két legismertebb pedagógus szakszervezet, ugyanis a sztrájkköveteléseket ettől még nem vonták vissza, a sztrájkbizottságot sem szüntették meg. Ez derül ki abból a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélből, melyet a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke küldött szerdán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak címezve.

„Mindkét szakszervezet közelmúltban tartott kongresszusa kinyilvánította azt a követelését, hogy a jogállásváltásról szóló tervezetet/javaslatot a kormány ne terjessze be a parlamentnek. Sajnos, ez 2023. június 6-án megtörtént, holott nem kaptunk írásban tájékoztatást arról, hogy a szakszervezetek által megfogalmazott javaslatok közül melyeket fogadta el a kormány. Ezért kénytelenek vagyunk visszatérni a sztrájkköveteléseinkkel kapcsolatos további egyeztetésekhez” – fogalmaznak a közös levélben.

Hozzátéve, szerintük ennek még a mostani tanév vége előtt, azaz a jövő hét péntekig meg kellene történnie. Közben az is kiderült, hogy a PDSZ az Európai Bizottsághoz fordul levélben, mert a státusztörvény benyújtott tervezete számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Veres Viktor)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.