A státusztörvény benyújtásával a szakszervezetek folytatnák a sztrájktárgyalásokat

A sztrájkköveteléseket ugyanis nem vonták vissza, csak nem akartak ugyanazokkal párhuzamos egyeztetéseket folytatni.

  • Tarnay Kristóf

Bár a státusztörvény tervezetének szakszervezeti egyeztetései miatt a sztrájktárgyalások megszakadtak, hogy ugyanazok a felek ne találkozzanak párhuzamosan, most ezt folytatná a két legismertebb pedagógus szakszervezet, ugyanis a sztrájkköveteléseket ettől még nem vonták vissza, a sztrájkbizottságot sem szüntették meg. Ez derül ki abból a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélből, melyet a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi elnöke küldött szerdán Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak címezve.

„Mindkét szakszervezet közelmúltban tartott kongresszusa kinyilvánította azt a követelését, hogy a jogállásváltásról szóló tervezetet/javaslatot a kormány ne terjessze be a parlamentnek. Sajnos, ez 2023. június 6-án megtörtént, holott nem kaptunk írásban tájékoztatást arról, hogy a szakszervezetek által megfogalmazott javaslatok közül melyeket fogadta el a kormány. Ezért kénytelenek vagyunk visszatérni a sztrájkköveteléseinkkel kapcsolatos további egyeztetésekhez” – fogalmaznak a közös levélben.

Hozzátéve, szerintük ennek még a mostani tanév vége előtt, azaz a jövő hét péntekig meg kellene történnie. Közben az is kiderült, hogy a PDSZ az Európai Bizottsághoz fordul levélben, mert a státusztörvény benyújtott tervezete számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó.

(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Veres Viktor)

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.