Június ötödikén benyújtotta a Belügyminisztérium a státusztörvény tervezetét. A tervezet nagy port kavart, folyamatosak az országos demonstrációk ellene, és a szakszervezetek is több egyeztetetésen részt vettek miatta a kormánnyal, a végső változatát mégsem láthatták a beterjesztés előtt.
"Egyenesen Brüsszelhez fordulunk az Országgyűlésnek kedd este benyújtott státusztörvény ügyében" – közölte az Index-szel Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja.
A Parlament oldalán megjelent javaslat a PDSZ szerint számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó, emiatt küldenek levelet az Európai Bizottságnak. Az érdekvédők abban bíznak, hogy a folyamat még visszafordítható.
"Többször kértük, hogy a benyújtás előtt hadd tekintsük meg a tervezet végleges változatát, de erre nem kaptunk lehetőséget. Így, ahogyan arra számítani lehetett, a javaslat jó néhány meglepetést tartalmaz. Mindez azt jelenti, az egyeztetés bizonyos elemeket illetően nemhogy nem volt érdemi, de egyes részek vonatkozásában teljesen elmaradt. Ilyen formában ezt nem lett volna szabad beterjeszteni"
– mondta Nagy Erzsébet az Indexnek. Azzal kapcsolatban, hogy Brüsszelhez fordulnak kifejtette, hogy azt akarják, hogy világosan lássák, mi történt, hátha onnan még megfékezhető, esetleg visszafordítható a folyamat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
