A többség helyteleníti a fiatalok elleni könnygázt, a Fidesz-szavazók megosztottak

A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.

  • Tarnay Kristóf

A hazai felnőttek 67 százaléka egyáltalán nem, 6 százalékuk pedig inkább nem tartja helyesnek, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a Karmelitánál kordont bontani igyekvő diáktüntetők ellen, legalább is a Publicus Intézet a Népszavának készített reprezentatív felmérése alapján. Mely szerint a válaszadók mindössze 17 százaléka tartja jogosnak, 4 százalék pedig inkább jogosnak ezt a fajta rendőri intézkedést.

Ami érdekes, hogy a jellemzően egységes fideszes tábort megosztja ez az ügy. A Fidesz-KDNP-szavazók 49 százaléka tartja „inkább helyesnek” ezt a fajta hatósági fellépést, 42 százalékuk viszont nem ért egyet a könnygáz bevetésével. Igaz, 16 százalékuk saját bevallása szerint nem is hallott arról, hogy ilyesmi történt. Az ellenzékieknél ennél jóval egyértelműbb a kép, ott 97 százalék ítélte el az intézkedést, míg a bizonytalanok 84 százaléka helyteleníti azt.

A tanár-diák tüntetésekről a felnőttek 95 százaléka hallott

– itt a pártszimpátia alapján sincs jelentős eltérés –, az ő 84 százalékuk azt is tudja, miről szólnak a tiltakozások. Igaz, itt már nagyobb a szórás, a kormánypártiak már csak 69 százaléka tudta, hogy az oktatás javításáért, a tanárok megbecsülésért, majd a státusztörvény ellen szervezték a tüntetéseket.

(Kiemelt kép: Veres Viktor)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.