A többség helyteleníti a fiatalok elleni könnygázt, a Fidesz-szavazók megosztottak

A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.

  • Tarnay Kristóf

A hazai felnőttek 67 százaléka egyáltalán nem, 6 százalékuk pedig inkább nem tartja helyesnek, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a Karmelitánál kordont bontani igyekvő diáktüntetők ellen, legalább is a Publicus Intézet a Népszavának készített reprezentatív felmérése alapján. Mely szerint a válaszadók mindössze 17 százaléka tartja jogosnak, 4 százalék pedig inkább jogosnak ezt a fajta rendőri intézkedést.

Ami érdekes, hogy a jellemzően egységes fideszes tábort megosztja ez az ügy. A Fidesz-KDNP-szavazók 49 százaléka tartja „inkább helyesnek” ezt a fajta hatósági fellépést, 42 százalékuk viszont nem ért egyet a könnygáz bevetésével. Igaz, 16 százalékuk saját bevallása szerint nem is hallott arról, hogy ilyesmi történt. Az ellenzékieknél ennél jóval egyértelműbb a kép, ott 97 százalék ítélte el az intézkedést, míg a bizonytalanok 84 százaléka helyteleníti azt.

A tanár-diák tüntetésekről a felnőttek 95 százaléka hallott

– itt a pártszimpátia alapján sincs jelentős eltérés –, az ő 84 százalékuk azt is tudja, miről szólnak a tiltakozások. Igaz, itt már nagyobb a szórás, a kormánypártiak már csak 69 százaléka tudta, hogy az oktatás javításáért, a tanárok megbecsülésért, majd a státusztörvény ellen szervezték a tüntetéseket.

(Kiemelt kép: Veres Viktor)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.