A többség helyteleníti a fiatalok elleni könnygázt, a Fidesz-szavazók megosztottak

A Publicus Intézet felmérésében válaszoló kormánypárti szavazók 42 százaléka sem ért egyet ezzel a fajta hatósági eljárással.

  • Tarnay Kristóf

A hazai felnőttek 67 százaléka egyáltalán nem, 6 százalékuk pedig inkább nem tartja helyesnek, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a Karmelitánál kordont bontani igyekvő diáktüntetők ellen, legalább is a Publicus Intézet a Népszavának készített reprezentatív felmérése alapján. Mely szerint a válaszadók mindössze 17 százaléka tartja jogosnak, 4 százalék pedig inkább jogosnak ezt a fajta rendőri intézkedést.

Ami érdekes, hogy a jellemzően egységes fideszes tábort megosztja ez az ügy. A Fidesz-KDNP-szavazók 49 százaléka tartja „inkább helyesnek” ezt a fajta hatósági fellépést, 42 százalékuk viszont nem ért egyet a könnygáz bevetésével. Igaz, 16 százalékuk saját bevallása szerint nem is hallott arról, hogy ilyesmi történt. Az ellenzékieknél ennél jóval egyértelműbb a kép, ott 97 százalék ítélte el az intézkedést, míg a bizonytalanok 84 százaléka helyteleníti azt.

A tanár-diák tüntetésekről a felnőttek 95 százaléka hallott

– itt a pártszimpátia alapján sincs jelentős eltérés –, az ő 84 százalékuk azt is tudja, miről szólnak a tiltakozások. Igaz, itt már nagyobb a szórás, a kormánypártiak már csak 69 százaléka tudta, hogy az oktatás javításáért, a tanárok megbecsülésért, majd a státusztörvény ellen szervezték a tüntetéseket.

(Kiemelt kép: Veres Viktor)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.