Évente 300 ezren kapnak külhoni magyar oktatást a Kárpát-medencében és világszerte

A trianoni békeszerződés évfordulóján a Miniszterelnökség helyettes államtitkára arról is beszélt, a kormány támogatja, hogy az anyaországi diákok ellátogassanak a határon túli magyarlakta területekre.

  • Eduline/MTI

A külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatásának köszönhetően évi 300 ezer gyermek részesülhet minőségi anyanyelvi oktatásban a Kárpát-medencében és világszerte, mondta Szilágyi Péter Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (képünkön) szombaton a trianoni békeszerződés emléknapján.

Szilágyi hangsúlyozta: a kormány támogatást nyújt az anyaországi közoktatásban tanuló diákoknak is, hogy legalább egyszer ellátogathassanak a szomszédos országok magyarlakta területeire. A nemzetpolitika célja annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk határon túli magyarokért.

A Veszprém vármegyei Porván az Összetartozás hídjának ünnepélyes átadó ünnepségén a politikus arról is beszélt: a nemzeti öntudat és a remény adott erőt az országhatárokon kívül rekedt magyaroknak Trianon után. „A remény, hogy lesz magyar jövő a Kárpát-medencében”, „anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága” – fogalmazott, szerinte a kormány hatalomra kerülése óta ennek a reménynek a beteljesítésén dolgozik.

(Kiemelt kép: Nemzeti Örökség Intézete, Facebook)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.