Évente 300 ezren kapnak külhoni magyar oktatást a Kárpát-medencében és világszerte

A trianoni békeszerződés évfordulóján a Miniszterelnökség helyettes államtitkára arról is beszélt, a kormány támogatja, hogy az anyaországi diákok ellátogassanak a határon túli magyarlakta területekre.

  • Eduline/MTI

A külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatásának köszönhetően évi 300 ezer gyermek részesülhet minőségi anyanyelvi oktatásban a Kárpát-medencében és világszerte, mondta Szilágyi Péter Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (képünkön) szombaton a trianoni békeszerződés emléknapján.

Szilágyi hangsúlyozta: a kormány támogatást nyújt az anyaországi közoktatásban tanuló diákoknak is, hogy legalább egyszer ellátogathassanak a szomszédos országok magyarlakta területeire. A nemzetpolitika célja annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk határon túli magyarokért.

A Veszprém vármegyei Porván az Összetartozás hídjának ünnepélyes átadó ünnepségén a politikus arról is beszélt: a nemzeti öntudat és a remény adott erőt az országhatárokon kívül rekedt magyaroknak Trianon után. „A remény, hogy lesz magyar jövő a Kárpát-medencében”, „anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága” – fogalmazott, szerinte a kormány hatalomra kerülése óta ennek a reménynek a beteljesítésén dolgozik.

(Kiemelt kép: Nemzeti Örökség Intézete, Facebook)

Hozzászólások

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.