Az államtitkár szerint Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén, de a pedagógusokat nem fogja kiszorítani a mesterséges intelligencia, ami már a KRÉTA rendszerben is működik.
Jöhet bármilyen digitális fejlesztés az oktatásban, a pedagógus nem pótolható – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára a XXI. Század Intézet Digitális trendek című konferenciáján csütörtökön. Szerinte egyébként Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott az elmúlt években a digitális oktatás fejlesztése terén.
„A pedagógusokat azonban nem kiszorítani, hanem segíteni fogja a mesterséges intelligencia”
– fogalmazott. (Hogy ez egyelőre az egyetemeken hogyan áll, arról itt írtunk korábban.) Rétvári úgy látja, a tanár személyisége és ahogyan motiválni tudja a tanulókat, nem váltható ki semmi mással. Majd a pedagógusok megbecsülése kapcsán azt az életpályatörvényt, pontosabban annak teljesítményalapú bérezési tervét dicsérte, melynek hátrányos változtatásai miatt szintén csütörtökön országszerte tüntettek a pedagógusok tervezett új jogállása ellen.
„Az új törvény azt a filozófiai váltást hozza, hogy aki többet foglalkozik a gyerekkel, aki innovatívabb, aki a lemaradókat vagy éppen a tehetségeket segíti, az végre ne csak év végi köszönetben kapjon többet a tanítványaitól, hanem fizetésben is kapjon többet. Ne tíz-húszezer forinttal, hanem száz-kétszázezer forinttal” – fogalmazott Rétvári Bence, ezzel már többször elhangzott korábbi kormányzati ígéretet megismételve.
Ám azt is közölte, az új törvénytervezettel a bérezés tekintettel lesz arra is, a pedagógus mennyire használja a modern, digitális eszközöket. Arról is beszélt: kevesen gondolnák, de a KRÉTA rendszerben évek óta működik olyan modul, amelyben mesterséges intelligencia tanít nyelvet a gyerekeknek. A program kérdést tesz fel, feladatot ad, majd a válaszok alapján méri a gyerek képességeit, és ez alapján dönt a következő feladat nehézségi szintjéről, mindez pedig ingyenesen hozzáférhető.
Maruzsa Zoltán elmondása alapján a tanulók, pedagógusok körében szinte 100 százalékos az okoseszköz-használat, és minden iskola központi wifivel lefedett, ami szűri a káros tartalmakat is. (Hogy ezt a wifit mindenhol használhatják-e a diákok is, arról nem szólt az MTI tudósítása alapján.)
A politikus azt mondta, bár „elképesztő szoftverfejlesztés” zajlott az elmúlt években, a „hagyományos iskolát” fenn kell tartani, amíg lehet. Beszélt a központosított tankönyvrendszer kapcsán létrehozott Nemzeti Köznevelési Portálról is, illetve, hogy a KRÉTA rendszeren keresztül minden magyar szülőt, tanulót, pedagógust el lehet érni.
„Olyan példátlan adatmennyiség áll rendelkezésre biztonságos térben, amellyel a világ legtöbb országa nem rendelkezik”
– fogalmazott. A biztonságos teret némiképpen árnyalja ugyanakkor, hogy a KRÉTA rendszer többször is hackertámadás áldozata lett és abban csupán nemrégiben kezdték el, először csak szűkebb körben bevezetni a nagyobb biztonságot nyújtó, kétfaktoros azonosítást.
(Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
