(Egyelőre) nem lépett életbe a státusztörvény

Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.

  • Székács Linda

Június 1-je van. A Stockholm-szindrómások hiányérzetével kérdezem:

Hol van a mindenre is megoldást és választ adó 42 (bocs, az egy másik tragikomédia motívuma) Státusztörvény? Vagy közben világvége jött, és mindannyian egyszerre léptünk át a túlvilágra, azért nem érzékelek semmi különöset?"

- tette fel a kérdést az egyik tanári Facebook-csoport tagja.

A heves vitákat kiváltó törvény életbe lépésének korábban ígért időpontja június 1. volt. A törvény többek között hat hónapra emelné a pedagógusok felmondási idejét, látványos bérszakadékot teremtene köztük, de tovább korlátozná a jogaikat és a beleszólásukat az intézmény és az oktatás ügyeibe, továbbá sztrájk esetén nem csak a tanárokat, de a diákokat is büntetné. Bevezetése ellen már hónapok óta demonstrálnak nem csak a tanári szakszervezetek, de a diákok is, a tüntetések pedig már nem egyszer kordonbontásba és erőszakba torkollottak, melyek során a hatóságok könnygázzal léptek fel a főként diákokból álló tömegek ellen, akik egyébként ebben a pillanatban is a Belügyminisztérium épülete előtt virrasztanak immáron harmadik napja.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete végül szerda délután a Facebookon azt írta, június 1-jén nem lép életbe a státusztörvény. Ezzel kapcsolatban viszont egyelőre sem a szakszervezetek, sem a belügy, de a kormány sem szólalt meg, így tehát nem tudni, hogy egyelőre azért nem léptették életbe a törvényt, mert valamit módosítanak még rajta, tovább tárgyalják, vagy esetleg meghallották az oktatás szereplőinek hangját.

 

Facebook/Tanárblog

Voltak azonban, akik a "hírekre" viccesen, mémekkel reagáltak, mások inkább viszont bizalmatlanok és azt írják, szerintük akkor lépteti életbe a törvényt a kormány, amikor már mindenki a nyári pihenőjét, nyaralását tölti és "nem számít rá".

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.