(Egyelőre) nem lépett életbe a státusztörvény

Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.

  • Székács Linda

Június 1-je van. A Stockholm-szindrómások hiányérzetével kérdezem:

Hol van a mindenre is megoldást és választ adó 42 (bocs, az egy másik tragikomédia motívuma) Státusztörvény? Vagy közben világvége jött, és mindannyian egyszerre léptünk át a túlvilágra, azért nem érzékelek semmi különöset?"

- tette fel a kérdést az egyik tanári Facebook-csoport tagja.

A heves vitákat kiváltó törvény életbe lépésének korábban ígért időpontja június 1. volt. A törvény többek között hat hónapra emelné a pedagógusok felmondási idejét, látványos bérszakadékot teremtene köztük, de tovább korlátozná a jogaikat és a beleszólásukat az intézmény és az oktatás ügyeibe, továbbá sztrájk esetén nem csak a tanárokat, de a diákokat is büntetné. Bevezetése ellen már hónapok óta demonstrálnak nem csak a tanári szakszervezetek, de a diákok is, a tüntetések pedig már nem egyszer kordonbontásba és erőszakba torkollottak, melyek során a hatóságok könnygázzal léptek fel a főként diákokból álló tömegek ellen, akik egyébként ebben a pillanatban is a Belügyminisztérium épülete előtt virrasztanak immáron harmadik napja.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete végül szerda délután a Facebookon azt írta, június 1-jén nem lép életbe a státusztörvény. Ezzel kapcsolatban viszont egyelőre sem a szakszervezetek, sem a belügy, de a kormány sem szólalt meg, így tehát nem tudni, hogy egyelőre azért nem léptették életbe a törvényt, mert valamit módosítanak még rajta, tovább tárgyalják, vagy esetleg meghallották az oktatás szereplőinek hangját.

 

Facebook/Tanárblog

Voltak azonban, akik a "hírekre" viccesen, mémekkel reagáltak, mások inkább viszont bizalmatlanok és azt írják, szerintük akkor lépteti életbe a törvényt a kormány, amikor már mindenki a nyári pihenőjét, nyaralását tölti és "nem számít rá".

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.