(Egyelőre) nem lépett életbe a státusztörvény

Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.

  • Székács Linda

Június 1-je van. A Stockholm-szindrómások hiányérzetével kérdezem:

Hol van a mindenre is megoldást és választ adó 42 (bocs, az egy másik tragikomédia motívuma) Státusztörvény? Vagy közben világvége jött, és mindannyian egyszerre léptünk át a túlvilágra, azért nem érzékelek semmi különöset?"

- tette fel a kérdést az egyik tanári Facebook-csoport tagja.

A heves vitákat kiváltó törvény életbe lépésének korábban ígért időpontja június 1. volt. A törvény többek között hat hónapra emelné a pedagógusok felmondási idejét, látványos bérszakadékot teremtene köztük, de tovább korlátozná a jogaikat és a beleszólásukat az intézmény és az oktatás ügyeibe, továbbá sztrájk esetén nem csak a tanárokat, de a diákokat is büntetné. Bevezetése ellen már hónapok óta demonstrálnak nem csak a tanári szakszervezetek, de a diákok is, a tüntetések pedig már nem egyszer kordonbontásba és erőszakba torkollottak, melyek során a hatóságok könnygázzal léptek fel a főként diákokból álló tömegek ellen, akik egyébként ebben a pillanatban is a Belügyminisztérium épülete előtt virrasztanak immáron harmadik napja.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete végül szerda délután a Facebookon azt írta, június 1-jén nem lép életbe a státusztörvény. Ezzel kapcsolatban viszont egyelőre sem a szakszervezetek, sem a belügy, de a kormány sem szólalt meg, így tehát nem tudni, hogy egyelőre azért nem léptették életbe a törvényt, mert valamit módosítanak még rajta, tovább tárgyalják, vagy esetleg meghallották az oktatás szereplőinek hangját.

 

Facebook/Tanárblog

Voltak azonban, akik a "hírekre" viccesen, mémekkel reagáltak, mások inkább viszont bizalmatlanok és azt írják, szerintük akkor lépteti életbe a törvényt a kormány, amikor már mindenki a nyári pihenőjét, nyaralását tölti és "nem számít rá".

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.