(Egyelőre) nem lépett életbe a státusztörvény

Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.

  • Székács Linda

Június 1-je van. A Stockholm-szindrómások hiányérzetével kérdezem:

Hol van a mindenre is megoldást és választ adó 42 (bocs, az egy másik tragikomédia motívuma) Státusztörvény? Vagy közben világvége jött, és mindannyian egyszerre léptünk át a túlvilágra, azért nem érzékelek semmi különöset?"

- tette fel a kérdést az egyik tanári Facebook-csoport tagja.

A heves vitákat kiváltó törvény életbe lépésének korábban ígért időpontja június 1. volt. A törvény többek között hat hónapra emelné a pedagógusok felmondási idejét, látványos bérszakadékot teremtene köztük, de tovább korlátozná a jogaikat és a beleszólásukat az intézmény és az oktatás ügyeibe, továbbá sztrájk esetén nem csak a tanárokat, de a diákokat is büntetné. Bevezetése ellen már hónapok óta demonstrálnak nem csak a tanári szakszervezetek, de a diákok is, a tüntetések pedig már nem egyszer kordonbontásba és erőszakba torkollottak, melyek során a hatóságok könnygázzal léptek fel a főként diákokból álló tömegek ellen, akik egyébként ebben a pillanatban is a Belügyminisztérium épülete előtt virrasztanak immáron harmadik napja.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete végül szerda délután a Facebookon azt írta, június 1-jén nem lép életbe a státusztörvény. Ezzel kapcsolatban viszont egyelőre sem a szakszervezetek, sem a belügy, de a kormány sem szólalt meg, így tehát nem tudni, hogy egyelőre azért nem léptették életbe a törvényt, mert valamit módosítanak még rajta, tovább tárgyalják, vagy esetleg meghallották az oktatás szereplőinek hangját.

 

Facebook/Tanárblog

Voltak azonban, akik a "hírekre" viccesen, mémekkel reagáltak, mások inkább viszont bizalmatlanok és azt írják, szerintük akkor lépteti életbe a törvényt a kormány, amikor már mindenki a nyári pihenőjét, nyaralását tölti és "nem számít rá".

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?