Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az ígért időponttal ellentétben június 1-jén nem lépett életbe a státusztörvény, a tanárok többsége azonban inkább gyanakvó, mintsem bizakodó.
Június 1-je van. A Stockholm-szindrómások hiányérzetével kérdezem:
Hol van a mindenre is megoldást és választ adó 42 (bocs, az egy másik tragikomédia motívuma) Státusztörvény? Vagy közben világvége jött, és mindannyian egyszerre léptünk át a túlvilágra, azért nem érzékelek semmi különöset?"
- tette fel a kérdést az egyik tanári Facebook-csoport tagja.
A heves vitákat kiváltó törvény életbe lépésének korábban ígért időpontja június 1. volt. A törvény többek között hat hónapra emelné a pedagógusok felmondási idejét, látványos bérszakadékot teremtene köztük, de tovább korlátozná a jogaikat és a beleszólásukat az intézmény és az oktatás ügyeibe, továbbá sztrájk esetén nem csak a tanárokat, de a diákokat is büntetné. Bevezetése ellen már hónapok óta demonstrálnak nem csak a tanári szakszervezetek, de a diákok is, a tüntetések pedig már nem egyszer kordonbontásba és erőszakba torkollottak, melyek során a hatóságok könnygázzal léptek fel a főként diákokból álló tömegek ellen, akik egyébként ebben a pillanatban is a Belügyminisztérium épülete előtt virrasztanak immáron harmadik napja.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete végül szerda délután a Facebookon azt írta, június 1-jén nem lép életbe a státusztörvény. Ezzel kapcsolatban viszont egyelőre sem a szakszervezetek, sem a belügy, de a kormány sem szólalt meg, így tehát nem tudni, hogy egyelőre azért nem léptették életbe a törvényt, mert valamit módosítanak még rajta, tovább tárgyalják, vagy esetleg meghallották az oktatás szereplőinek hangját.

Voltak azonban, akik a "hírekre" viccesen, mémekkel reagáltak, mások inkább viszont bizalmatlanok és azt írják, szerintük akkor lépteti életbe a törvényt a kormány, amikor már mindenki a nyári pihenőjét, nyaralását tölti és "nem számít rá".
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.