Több tízezer tanár tüntetett Románia fővárosában kedd délután

A tanárok és az iskolai személyzet többek között a túlórák és jutalékok kifizetését, magasabb, inflációkövető béreket és több oktatásra szánt beruházást követelnek, melynek érdekében már több mint egy hete határozatlan idejú sztrájkba is kezdtek.

  • Eduline/MTI

Buszokkal érkeztek a sztrájkoló tanügyi alkalmazottak Románia fővárosába, Bukarestbe, hogy a kormány székháza előtt tüntessenek kedd délután. Az MTI értesülései szerint az eseményen mintegy húszezer tanár és iskolai alkalmazott gyűlt össze, majd miután a szakszervezeti vezetők bejelentették, hogy nem fogadják el a kormány különjuttatásokról szóló ajánlatát, a tiltakozók elindultak az elnöki hivatal felé.

Ahogy korábban már mi is beszámoltunk róla, a szomszédos országban múlthét hétfő óta a tanárok és iskolai dolgozók több mint fele, mintegy 150 ezer fő kezdett országos, határozatlan idejű sztrájkba. A követeléseik a következőket tartalmazzák:

  • Emeljék meg a tanügyi alkalmazottak fizetését, a munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelően, azon az elven alapulva, hogy a kezdő pedagógus kapja meg az országos átlagbért, a többiek fizetését ehhez igazítva növeljék a funkció, a végzettség, a szolgálati idő és a tanári fokozat szerint.
  • A közpénzből fizetett alkalmazottak bérét évente indexálják az infláció mértékével.
  • Fizessék ki a kisegítő és a nem oktatói személyzetnek a túlórákat.
  • A munkakörülményekért fizessenek pótlékokat a tanügyi alkalmazottaknak
  • Fizessék ki a jogszabályban és a kollektív munkaszerződésben rögzített jutalékokat: az ingázási költségeket, a beilleszkedési támogatást, a ki nem vett pihenőszabadságot.
  • Növeljék az oktatásra szánt beruházásokat.
  • Szüntessék meg az EduSal bérszámfejtő számítógépes programot, helyettesítsék be egy újjal, amit az oktatási minisztérium kezel.
A bérrel kapcsolatos problémák megoldására a kormány először egy két összegben elutalt, összesesen 2500 lej (180 ezer forint) értékű extra juttatást ajánlott a pedagógusoknak, amit viszont a szakszervezetek sértőnek neveztek és a sztrájk folytatásáról döntöttek, így a kabinet 4000 lejre (300 ezer forint) emelte a 270 ezer pedagógusnak szánt, valamint a korábbi 1000-ről (75 ezer) 1500 lejre (112 ezer forint) a 65 ezres létszámú kisegítő személyzetnek kiosztandó juttatásokat.
A kormány közleménye szerint a keddi egyeztetésen Nicolae Ciuca miniszerelnök is részt vett, és a kormánykoalíció pártjai nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a megalkotandó új közalkalmazotti bértörvényben olyan pedagógusi bértáblát fogadnak el, amely a kezdő tanárok esetében az országos átlagbértől indul, hozzátéve, hogy erről az ígéretről a kormány memorandumot fogad el, amelyet megjelentetnek a hivatalos közlönyben.

A szakszervezetek azonban törvényerejű, azonnal hatályba lépő sürgősségi kormányrendeletben követelnek garanciát a koalíciótól arra, hogy az új bértörvénnyel kapcsolatos ígéretek teljesülnek, és még a tanév vége előtt 25 százalékos béremelést - nem különjuttatást - akarnak elérni a sztrájkoló tanügyi alkalmazottak számára.

Amikor a tüntetők az elnöki hivatalhoz értek, az államfő, Klaus Iohannis fogadta a három szakszervezeti szövetség vezetőjét, "természetesnek és jogosnak" minősítve a tanügyi alkalmazottak követeléseit. A megbeszélésről kiadott sajtóközlemény szerint Iohannis a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta és azt ígérte: a szakszervezetek és a kormány közötti közvetítőként garantálja egy politikai egyezmény megkötését a bérkövetelések teljesítéséről a sztrájk lezárása és a tanítás mielőbbi újrakezdése érdekében.

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az államfő és a szakszervezeti vezetők is egyetértettek abban, hogy a Iohannis által kezdeményezett Művelt Románia országprojekt alapján elfogadott új oktatási törvénycsomag számos előrelépést tartalmaz, és gyakorlatba ültetése az oktatási rendszer korszerűsítését, a jövő nemzedékének fejlődését szolgálja.

A tüntetők közé visszatérő szakszervezeti vezetők óvatos optimizmussal nyilatkoztak a találkozóról, és az államfő közvetítői szerepvállalásához fűzött reményekről. Leszögezték: a sztrájk egyelőre folytatódik, és a szakszervezetek tagságával történő konzultáció után szerdára ígértek választ arra, hogy felveszik-e a munkát jövő kedden, a gyermeknapot és ortodox pünkösdöt magában foglaló ötnapos hosszú hétvége után. Amennyiben nem, az akár az érettségi vizsgákra is hatással lehet.
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.